S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
Elemi vagy népiskola. Kísérlet a gimnázium fölélesztésére
147 irányelveket és vezetést állapított meg. Még szorosabban és részletesebben foglalták törvényekbe a református köznevelési •és közoktatási szervezetet az 1904—1907. harmadik és az 1928—33. évi, voltaképpen 1917-ben kezdődött, de a gátló körülmények miatt hosszú ideig szünetelt, negyedik országos zsinatok. Ezeknek legfelsőbb helyen szintén megerősített törvényei irányadók ma a református iskolákra és tanítókra nézve. Az egységes vezetést és intézkedést a zsinat az egyetemes konventre bízta. Az egységes szellemű és irányú tanügyi vezetés minden irányban igyekszik, a korral lépést haladva, gondoskodni arról, hogy az iskolák megfelelő berendezése, fölszerelése, felügyelete, a tanítók kellő képesítése, működése és ellátása a mindenkori szükséghez képest biztosíttassák. A tanítók jogait és kötelességeit határozottan megszabva, mentesíteni óhajtja őket és a tanítást esetleges, kisszerű, helyi beavatkozásoktól, erőszakoskodásoktól, általán zavaró mellékkörülményektől és hatásoktól. Viszont gátat kíván vetni a tanítók hanyagságának és kötelességmulasztásának is. A konventi egyetemes tanügyi bizottság, továbbá az egyházkerületi és egyházmegyei népiskolai tanügyi bizottságok mellett az egyházközségi iskolaszékek útján rendeli szakszerűen intézni a tanügyet. így a konvent szervezése óta rendezett, egységesen szabályozott viszonyok között folyt a református iskolák élete, ami az egész országban, tehát Cegléden is, a nevelőoktatás kétségtelen javulásával és haladásával járt. A minderősebb arányokban folyó, korszerű fejlődést a rettenetes világháború zavarta és akadályozta meg egyidőre. A tanítók egyrészének harctéire kellett menni34 s ekként a ceglédi iskola, mint legtöbb az országban, megfogyott tanszemélyzettel, csökkentett tananyaggal végezhette munkáját, bár az itthon maradt tanítók fokozott buzgósággal igyekeztek a távollevőket pótolni. Az 1916-ik évben az idemenekült staniszlaui tartalékkórház foglalta le a központi fiú- és leányiskola helyiségeit, ennek következtében az 1916—17-ik iskolai évben az ottlévő osztályokat szétszórva és összezsúfoltan kellett elhelyezni és tanítani.35 A háború után bekövetkezett forradalom, majd kommunista uralom és az oláh megszállás szintén nagy megpróbáltatásnak tették ki az iskolát. Az oláhok az iskola épületeiben és berendezésében súlyos károkat okoztak. Feltüzelték a tantermek padjait, sőt nem egynek még a padlóját 10
