S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)

Az iskola változatos élete, középfokú tagozatának megszűnése

126 dolat érlelődött meg, hogy mint a többi egyházkerületnek, úgy ennek is külön főiskolája legyen, e két iskola valamelyike jöhetett csak számításba. Megindult tehát 1828-ban a két város, egyház és iskola között az az óriási harc, melyet mindkettő, mindent felhasználva s nagy áldozatokat hozva, igyekezett a maga részére győzelmesen dönteni el.39 A harcból, mint tudjuk, Kecskemét került ki diadalmasan, de Kőrös kulturális jelentő­sége is emelkedett annyiban, hogy az egyházkerület támoga­tásával 1839-ben a gimnázium mellé tanítóképzőintézetet állított. Az évtizedes viaskodás alatt a küzdő iskolák növendékeik számát is igyekeztek szaporítani, hogy a nagyobbszámú tanuló­sereget szintén érvül dobhassák a mérleg serpenyőjébe. Külön­ben is a nagy áldozatok, iskoláiknak egymással versenyzése és korszerű berendezése a közérdeklődést feléjük vonzotta, így aztán a közeli és távoli vidék tanulóit mindinkább maguk­hoz szívták. Az árnyékukban vergődő, szegény ceglédi közép­iskola mind szomorúbb állapotra jutott. A nagy tűz óta növen­dékei még inkább megfogytak, az elöljárók és a nép egy része, maga az egyházmegye, meg Szilágyi, a rektorprofesszor mind arra törekedett, hogy csak a nemzeti (elemi) iskola maradjon meg. 1837-ben az egyházmegye jegyzőkönyvében ezt olvassuk : „Jónak látná a tractus, hogy a ceglédi oskolából a deáknyelv kirekeszttetvén, nemzeti magyar iskola létesíttetnék.“ Az egyház­­kerület már előbb 1828. májusában Pesten tartott közgyűlése szintén hathatósan ajánlotta a nemzeti iskolákat. Az adott körülmények között csakugyan nem volt értelme a latin iskola fenntartásának. De — úgylátszik — a lelkész és az elöljárók nagyobb része szívósan ragaszkodott a gimnáziumhoz, mely még éveken keresztül, 1846-ig tengette életét, amikor végre a presbyterium megszüntette. Ám az új rektorprofesszor, Varga Pál magán úton tovább is készített elő az iskolában gimn. tanulókat 1848-ig. A szabadságharc vihara aztán ezt a tanítást is elsöpörte. Mennyire szolgált a középiskola megszűntetése közvetle­nül a nemzeti vagy népiskolai tanítás javára, adatok hiányá­ban nem tudjuk. 1846-ban a kormány egy népiskolai szerve­zetet adott ki (Systema Scholarum),w de ezt a protestánsok éppúgy nem fogadták el, mint korábban a két Ratio Educatio­nist. Ennek legföljebb a 6—12 éves korú gyermekek iskola­kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseit igyekeztek iskoláik-

Next

/
Thumbnails
Contents