S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
Az iskola változatos élete, középfokú tagozatának megszűnése
125 Emlékezetben századokon felül Él a Pajor név, nem teszi semmivé A sírgödör rothadt penésze, Oszlopa szét nem omol nevének. Nevét valóban hálával emlegetjük a jószívű, kegyes adakozónak. Alapítványát egyideig rendeltetése szerint használta fel az egyház, azután azt is elnyelte a templom. Az egyház mindenkori kamataival még éveken keresztül támogatta a szegény tanulókat, végre a kamatok és iskolai segélyek is teljesen elapadtak.30 Az egyház csak nagysokára tudta refundálni az alapítványt. Később többen követték Pajor nemes példáját és tettek iskolai alapítványokat, mint pl. B. Molnár András (400 frt.), Zsadon József (700 frt.), Mányi Szabó (1000 frt.) 36 A templomépítés örökös izgalmai és aggodalmai mellett a ceglédi reformátusok lelkét még a földesuraság és a birtokos jobbágyság között a földek újabb tagosítása, bérbevétele, sőt örök megváltása ügyében éveken keresztül folyt tusakodás is állandó feszültségben tartotta. A paraszti sorban sínylődő népet a kor szabadabb levegője és szelleme, a vármegyei és országgyűléseken felszabadítása érdekében felhangzó beszédek mindinkább öntudatra és jogainak megismerésére ébresztették. S miután a taxa és a robot alól való mentesítését hiába várta, a robot megszűntetésének örökös megváltását igyekezett a földesuraktól kieszközölni. A földesurak és a jobbágyok közötti viszonyt végre az 1836. évi országgyűlés rendezte. Ennek alapján indult meg többfelé országszerte az örökváltság, melyre a ceglédi jobbágyok is minden erejükkel törekedtek. Az országos törvények hatása alatt hosszas huzavona után utoljára is beleegyezett a földesúri jogokat élvező vallás- és tanulmányi alap, hogy a ceglédi jobbágybirtokok felerészben megválhassanak.37 Megállapodtak a váltságösszegben, melyet azzal a megnyugtató tudattal kezdett törleszteni a nép, hogy végre házastelkét és földjét jobbágyi kötelezettségek nélkül teljesen magáénak mondhatja.38 Az ezzel rájuk súlyosodó teher is lehetetlenné tette a reformátusoknak, hogy iskolájukat jobb karba helyezzék, esetleg ismét gimnáziumi rangra emeljék. Eközben a két szomszédváros, Nagykőrös és Kecskemét iskolája szerencsésebb viszonyok között folyvást növekedett és erősödött. S mikor a dunáninneni egyházkerületben az a gon-
