S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
Az iskola változatos élete, középfokú tagozatának megszűnése
118 az egyházi elöljárók, esperes vagy traktuális inspector-lelkész jelenlétében tartották meg félévenként az exameneket. Ő kivitte, hogy a nyári nagy vizsgálatot és promotiót a templomban végezzék ünnepélyes formák között, necsak a hivatalos személyek, hanem a szülőkés a nagyközönség jelenlétében. Ez rendkívül növelte az iskola iránti érdeklődést. Gondja volt Czeglédinek arra is, hogy minél több és előkelőbb hivatalos személy jelenjék meg a vizsgálaton. Valóban részt is vettek azon az esperesen kívül a szomszédos községek lelkipásztorai és rektorai, olykor a tractualis coadiutor kurátorok és a „saecularis rendből“ is többen, llymódon az évvégi vizsgálat az egész egyháznak nagy ünnepe lett. Az ünnepélyes és díszes vizsgálatokat Sárospatakon I. Rákóczi György fejedelem rendelte el először s oly nagy jelentőségre emelkedett, hogy pl. 1668-ban 60 főúr és nemesember jelent meg a pataki vizsgálaton.19 E főiskola az elszenvedett üldözések után újra fölelevenítette és olyan vonzóvá tette az ünnepélyes közvizsgálatot, hogy a XVlIl-ik század végén és a XlX-ik elején néha 7 vármegyéből is sereglettek ez alkalommal Patakra a szülők, egyházi és iskolai elöljárók s érdeklődő tanügybarátok.19 Sárospataktól a debreceni főiskola szintén átvette a nagy nyilvánosság előtt, ünnepélyesen tartott közvizsgálatokat, de a „lugubris tónusú“20 Debrecennek feltűnést kerülő, parádét nem kedvelő, conservatív, hűvös légkörében a patakihoz hasonló nagy méreteket az nem öltött; a tiszántúli egyházkerület csak annyit rendelt el, hogy azon a szomszéd községek prédikátorai is megjelenjenek. Az examennek ilyen solemnis formáját látta Czeglédi Debrecenben s ilyet honosított meg Cegléden is. Hogy alkalmas, jó időben történhessék, a régi decemberi, vagy éppen januári vizsgálatokat áttette szeptember közepére. Megvetette továbbá alapját az iskolai könyvtárnak, melyet eddig sajnálatosan nélkülözött az iskola. Kilencévi ceglédi működése alatt az anyagi eszközök fogyatékossága miatt sok könyvet nem szerezhetett. Szabó Lajos kétségkívül túloz, mikor azt írja, hogy körülbelől 400 kötetből állott a Czeglédi könyvtára. Egy 1838-ban történt leltári fölvétel 96 drb könyvet sorol fel. A könyvek jórészt latinnyelvűek, köztük 24 iskolai kézi könyv. A magyarnyelvű könyvek száma 42, csaknem mind tudományos, a németnyelvűeké 6. 21 Sajnos, az utódok nem folytatták hasonló buzgalommal a könyvtár gyarapítását. Nagy
