Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)

III. Mellékletek

sok, szertorna, labdarúgás, korcsolyázás gyönyörű emlékei ösztönöztek bennünket később sportolói pályafutásunkban. József öcsém és én alapí­tói lettünk a ceglédi kézilabdasportnak, Jóska az első NB Il-es férficsapat kapusa és csapatkapitánya, én feleségemmel együtt évtizedeken át edzője a női csapatnak. Imre öcsém pedig a martfűi NB Il-es labdarúgócsapat ka­pusa, majd edzője. Ilyenekké nevelődtünk mi a polgári iskolában. Hálával és szeretettel gondolunk vissza azokra, akiknek már meg sem tudjuk köszönni fárado­zásukat.” Csendes György a KÖZGÉP Vállalat szakmunkása „Nagyon szegényes körülmények között élő iparos családban érkeztünk el bátyámmal az elemi iskola VI. osztályához. Ekkor el kellett dönteni, merre tovább. Édesanyánkra maradt a döntés gondja, és ő végül is Szőke tiszteletes úr tanácsára hallgatott: „asszonyom, már a gimnázium költségeit sem bír­nák, nem még az egyetemét. Ezen az úton csak féligkész, esetleg derékba­­tört embereket tud nevelni fiaiból.” így lettünk mi bátyámmal együtt a polgári iskola növendékei, később bádogos iparosok. Soha nem éreztem magam szellemi téren bizonytalanságban: akár szakmámban a mestervizsgán, akár sport terén mint edző, megálltam he­lyemet. A polgári iskola biztos alapnak bizonyult, igaz, én mindig nyitott szemmel jártam a világban: utaztam, tanultam, s a tapasztalatokat fel is tudtam dolgozni, mert ott élt bennem mindaz, amit irodalom-, történe­lem-, földrajzórákon összeszedtem. Egyetlen területen éreztem, hogy gimnáziumot végzett ismerőseim erősebbek: a nyelvtan és a nyelvtudás terén. Én csak bádogosmester maradtam, de gyermekeim már egvetemet végeztek. Nem azért küldtük őket oda, hogy általuk vigasztalódjunk, ha­nem azért, mert kedvük és tehetségük volt hozzá. Bár nekem sokszor kel­lett éreznem, hogy „harmadrendű állampolgárnak” tekintenek, elégedett ember vagyok, hiszen mint „Kiváló tanulónevelő”, mint 12 szakmunkás és több tucatnyi sportoló felnevelője, mint „Kiváló kisiparos”, hasznos tagja voltam társadalmunknak. Ehhez a szép munkához az alapot nekem a polgári iskola adta meg.” Hódossy Sándor önálló kisiparosmester 89

Next

/
Thumbnails
Contents