Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)
II. Az iskola szerepe a város művelődéstörténetében
A diákotthon első igazgatója Heim Ádám gimnáziumi tanár lett, de őt még 1914-ben behívták harctéri szolgálatra, ekkor az intézet vezetését Paulovits Károly tanár vette át. Az I. világháború második évében az AMKE feloszlott, s az internátus épülete a város kezén maradt. Ekkor az Országos Gyermekvédő Liga vásárolta meg, a Surányi-féley: alapítványból hadiárva otthon céljára. 1915-től éveken át csak hadiárva fiúk laktak itt és tanultak a ceglédi iskolában. A Hadiárva Otthon igazgatójává Hcrter Ádám gimnáziumi tanárt nevezték ki, aki ezt a tisztséget 1946-ig töltötte be. Idővel a hadiárvák elfogytak és az intézet szabályos kollégiummá vált, ahol a Kossuth Gimnázium vidéki tanulói kaptak helyet. 1937-től kezdve a gimnáziumi tanulók mellett itt nyertek elhelyezést a budapesti rendőrárvák is. Ezek a fiúk a fővárosban végezték el elemi iskolájukat, de azután pedagógiai és szociális okokból vidéki városba helvezték őket, hogy a veszélyes serdülő korban távoltartsák tőlük a világváros káros hatásait. Ezek a korán árvaságra jutott kisfiúk meglehetősen elhanyagolt gyerekek voltak. Nehezen fegyelmezhető, de többségükben életrevaló srácok. Bizonv sok gonddal járt ránevelni őket a szabadidő kulturált felhasználására. Nekem személv szerint könnyebb volt velük bánnom, mert nemcsak kollégiumi nevelőtanáruk voltam, hanem az iskolában is tanítottam őket. Pedagógiai munkámat elősorban az tette könnvűvé, hogy sok volt köztük a jó sportoló, akik velem, mint a sportkör vezető tanárával szorosabb kapcsolatba kerültek. A fővárosi rendőrárvák létszámát a Ceglédi Állami Polgári Fiúiskolában az alábbi kimutatás tünteti föl: Tanév Létszám 1937-38 16 fő 1938-39 13 fő 1939-40 15 fő 1940-41 18 fő 1941-42 24 fő 1942-43 27 fő 1943-44 27 fő 1944-45 20 fő Összesen: 160 fő A II. világháború előtti években tehát másfélszáz budapesti rendőrárva jutott ebben a kollégiumban meleg otthonhoz, a polgári iskolában pedig megfelelő műveltséghez, hogy kikerülhessen nehéz szociális helyzetéből. 54