Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)
II. Az iskola szerepe a város művelődéstörténetében
Az elemi iskolába köteles volt járatni gyermekét minden szülő, itt még együtt tanult minden társadalmi osztály képviselője. De a népiskolai tanulmányok után élesen elkülönültek a magyar családok: ki-ki rangjához, anyagi erejéhez képest más-más iskolába íratta be gy ermekét. „Az, hogv ki kerül a középiskolába, ki polgáriba, elsősorban a szülők társadalmi helyzete és feltörekvése dönti el: a gy erek tehetségének és szorgalmának kevés része van benne” - írta Németh László. Szociális szempontból a polgári iskola igazi „közép” iskola volt a felszabadulás előtti magyar iskolarendszerben. Csaknem egy évszázadon át ott hely ezkedett el a valódi középiskola és a népiskola között. A polgári iskolai évköny vek kezdetől fogva ismertetik a tanulók származás szerinti megoszlását, így jól nyomon követhető, hogy az iskola milyen szociális változáson ment át alapításától megszűnéséig, (lásd a Mellékleteket) A szülők foglalkozásának megjelölésére használt fogalmak az iskolai évkönx vekben nem fedik teljesen a szociális valóságot. A paraszti származású tanulókat a múlt században még „földbirtokos" elnevezéssel jelölték, akár valóban földbirtokos volt a szülő, akár néhány holddal rendelkező földműves, aki talán már zsellérsorban küszködött az élettel. A „hivatalnok" kifejezés a szclcmi pály án dolgozókat jelölte, de micsoda különbség volt a bankigazgató, az orvos, az ügy véd, vagy a nyomorgó kishivatalnok és a mindig „nemzet napszámosának" számító pedagógus családok életszínvonala között! A XX. században ezek helyett a kategóriák helyett a „gazdálkodó" és az „értelmiségi" elnevezést használom és felveszek egy új kategóriát, az ún. „alkalmazotti" réteget. Ezekben az évtizedekben már a vasutasok, postások, hivatali és katonai altisztek, rendőrök, üzemi munkások gy ermekei töltik meg a polgári iskolákat az iparos és a kereskedő, valamint gazdálkodó osztályok mellett. Németh László idézett munkájában „kisfixeseknek" nevezi őket. Mivel akadtak tanévek, amikor nem adtak ki közös Értesítőt, vagy nem volt megtalálható a Fővárosi Pedagógiai Könyvtárban, statisztikai táblázatokban nem évenként mutatom ki a tanulók szociális származás szerinti megoszlását, hanem 3-4 évenkénti adatokat rögzítek. A szociális háttér azonban nem évenként változott, alakulását csak nagyobb időközök áttekintése után lehet megállapítani, így is reális képet tudunk tehát alkotni a fejlődésről. Ha az országos adatokat vizsgáljuk, megállapítható, hogy a polgári iskola tanulóinak származás szerinti összetétele működésének 80 éve alatt fokozatosan megváltozott. Az értelmiségiek, egykori hivatalnok réteg gyermekeinek száma a fiúknál ötödére, a leányoknál felére csökkent, növekedett az iparos és főleg az alkalmazotti szülők gy ermekeinek száma és mindvégig alacsony maradt a földművelő családok száma ahhoz képest, hogy ez volt az ország legnépesebb társadalmi osztály a. A tanulók származás szerinti megoszlása 55
