Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)
II. Az iskola szerepe a város művelődéstörténetében
Több tanulmányt írt a női emancipáció érdekében. Követelte, hogv nyissák meg a nők előtt az egyetem kapuit. Ehhez azonban először emeljék föl a leánygimnáziumokat a fiúiskolák színvonalára, mert „a tudományokban nincsen női jelleg, azok nem nélkül valóak és internacionálisak. Aki meg akar velük ismerkedni, akár férfi, akár nő, meg kell fogni a dolog végét emberül”.87 Szellemi alkotásai közül meg kell még említenünk Horátius fordításait és azt a kultúrtörténeti tényt, hogy ő hívta föl elsőként a ceglédi fiatalok figyelmét a néprajzi gyűjtés fontosságára. Paulovits Károly élete tehát, bármelvik oldalról vizsgáljuk, mindvégig fölülemelkedett az átlagos emberi élet szintjén. Rendkívül sokoldalúan képzett nevelő volt, öt nyelven beszélt (magyar, latin, francia, német, olasz) és tudását nagyszerűen kamatoztatta gyakorlati téren is. Egyik vezéregyénisége volt kora ceglédi társadalmának, szeretetreméltó egyéniségével pedig mindenkit meghódított, aki vele kapcsolatba került. Szociális gondolkodását saját szavaival jellemezhetjük legjobban: „A tű, a kalapács és a gyalu épp oly nemes eszközei a megélhetésnek, mint a toll. A tisztességet az ember adja meg magának, nem pedig az eszköz, mellyel kenyerét keresi”.88 2. Ifjúsági egyesületek A tanítási órákon kívül nagyon jelentős nevelési területet jelentettek a polgári iskolában az ifjúsági egyesületek. Olyan művelődési lehetőségeket nyújtottak a tanulóknak, melyek nagy mértékben segítették az egyéniség, a tehetség kibontakozását, a jellem megszilárdulását, s ugyanakkor remek tartalommal töltötték meg a szabad időt, boldog élményekkel gazdagították a gyermekéveket. Az ifjúsági egyesületeknek tanárelnökeit mindig az a meggyőződés vezette, hogy ez a munkájuk éppen olyan fontos, mint a tanórákon kifejtett fáradozásuk. Tisztában voltak azzal, hogy az itt szerzett ismeretek nagyon szükségesek a hivatalos tantárgyak keretében elsajátítható ismeretek mellé, nagyon jól tudták, hogy az egyesületi tevékenység közben jóval több nevelési lehetőség adódik, mint a tanórákon. A fiúiskolában öt ifjúsági egyesület működött: Vöröskereszt, Diákkaptár, önképzőkör, cserkészet és sportkör, a két leányiskolában nem szerveztek cserkészcsapatot. A Vöröskereszt-csoport tagjai nemcsak a mozgalom célkitűzéseivel ismerkedtek meg, hanem jótékony célú előadásokat rendeztek, egészségvédelmi tanfolyamokat végeztek, elsajátították az elsősegélynyújtást és különböző szociális tevékenységekben működtek közre. 46
