Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)
II. Az iskola szerepe a város művelődéstörténetében
A Diákkaptár mozgalom igyekezett rávenni a tanulókat a takarékosságra. Mindenki betétben helyezte el megtakarított kis pénzét, de nemcsak szüleiktől vártak ehhez segítséget, hanem rendszeresen foglalkoztak olyan hasznos munkákkal, melyek révén saját bevételhez jutottak: sokan tenvésztettek selyemhernyót, mások használt ruhákat gyűjtöttek és a Diákkaptár révén értékesítették, megismerve így a szövetkezeti tevékenvség gazdasági jelentőségét. Részletesebben kell szólni arról a két ifjúsági egyesületről, melyeknek megszüntetése legsúlvosabb pedagógiai tévedéseink közé tartozik: ez az önképzőkör és a cserkészet. Az önképzőkör a magvar iskolák legnagyobb múltra visszatekintő ifjúsági szervezete. Petőfin és Jókain át sok kiemelkedő magyar szellem tette meg itt első lépéseit. Ma, amikor a rádióban és televízióban nyögve beszélő emberek sokaságával találkozunk nap mint nap, szomorúan állapítjuk meg mi régi önképzőköri tanárelnökök: látszik, hogy ezek nem mentek át az önképzőkör nevelő iskoláján. Az önképzőkör a biztos fellépésre, a szép magyar beszédre, a műalkotások élvezetére, az irodalom szeretetére tanította a szavaló, énekelő, színdarabokat előadó, zenélő kisdiákokat. Tanulták és gyakorolták a közösség előtt való nvilvános szereplés művészetét. A fiúiskola önképzőkörének vonós zenekarára, a bemutatott színdarabokra, a 120 tagú szavalókórusra máig emlékeznek öreg diákjaim. A polgáristák közül kikerült írók, zenészek, színészek, pedagógusok jelentős hányada itt kapta első indíttatását későbbi hivatásához. Csak néhánv közismert nevet sorolok föl: Dobos Erzsébet nótaköltő, a híres református lelkész, Dobos János leánya; Lukácsi János festőművész, Réthy Lajos kedves tanítványa; Kárpáthy Aurél író, színikritikus, Túrv Gvula festőművész, Kossuth ceglédi toborzójának megörökítője. Kardos Pál zenetanár, a Szegedi Pedagógiai Főiskola ének-zene tanszékének vezetője; a három Raffay testvér: Sándor az evangélikus püspök, Ferenc, a jogtudós és László az iparművész; vagy Jónás Lajos Kossuth-díjjal kitüntetett tanyai tanító és Patkós Irma színésznő, érdemes művész. Ezekről a kiváló emberekről külön dolgozatot kell írni! A cserkészcsapat tagjai megtanultak nyitott szemmel járni a természetben. Rájöttek már gyerekfejjel, hogy „gyalogolni jó”, hogy környezetünket védeni kell. Rengeteg gyakorlati ismeretre tettek szert a különböző kirándulásokon, főleg a nyári táborozásokon, ahol maguk építették föl sátraikat, főztek, fát vágtak, megtanulták a szerszámok kezelését, megismerték az alkotó fizikai munka szépségét. A „tíz törvény” magas erkölcsi követelményei, az ún. „cserkészpróbák” letétele, a „napi jótett” megkövetelése a jellemnevelés kitűnő iskolájává tették a cserkészmozgalmat. 47
