Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)
I. Az iskola története
8. A polgári fiúiskola visszaállítása Cegléd városa hamar rádöbbent, hogy elhibázott lépés volt a polgári fiúiskola megszüntetése. Rájöttek, hogy a gimnázium nem pótolja ezt az iskolatípust. Az iskola megszüntetése után néhány évvel elkezdődött a sajtóvita ebben az ügyben. A leányiskola igazgatója, Nagy László kezdte a sort. Rámutatott arra, hogv ez a megszüntetett iskola kitűnően szolgálta a szélesebb néprétegek magasabb iskolázását három évtizeden át s „a ma élő nemzedék nagv részének a polgári fiúiskola juttatta az általános műveltség ismérveit, s ez adta meg egyszersmind a továbbképzésre, a továbbtanulhatásra szükséges alapot”.52 A helyi sajtó sorozatban hozta ezzel a témával kapcsolatban a különböző véleményeket: „Polgári fiúiskolánk megszűnését nem azért sajogjuk, mintha főgimnáziumunk nem felelne meg céljának, hiszen ez az iskola a tanári testület lelkes működése mellett a vidéki hasonnemű iskolákkal szemben elvitathatatlan tekintélyre tett szert, hanem sajnálatunk onnan ered, mert hovatovább tisztábban látjuk, hogy a főgimnázium nem zárja ki a polgári fiúiskola létezését, sőt azt lehet mondani, egyenesen megköveteli.”.55 Ezután kifejtette a cikkíró, hogy a ceglédi szülők többsége a „tudományos pályára való előkészítés szándékának teljes kizárásával” járatja gyermekét a gimnáziumba, s az alsó tagozat elvégzése után kiveszi onnan gyermekét, mert nem egyetemre akarja előkészíteni, csak az elemi ismereteknél magasabb műveltséggel fölvértezni, hogy beállhasson a termelő munkába. Erre a célra pedig a polgári iskola sokkal jobban megfelel. A polgári fiúiskola szükségességét legvilágosabban fejtette ki a Főgimnázium igazgatója, Ries Ferenc: „Örvendetes a tanulók nagy száma a gimnáziumban. Ha azonban megfigyeljük, hogy az első osztályba beiratkozott tanulókból a negy edik osztály ba csak a fele, a felsőbb osztályokba pedig csak a negyede, vagy ötödrésze iratkozik és érettségi vizsgálatra csak 10-18 tanuló áll, akkor nyomban megállapíthatjuk, hogy itt súlyos baj van. Az tudniillik, hogy a tanulók tűlnvomó része nem gimnáziumba való, s nem is iratkozik a gimnáziumba azzal a szándékkal, hogy azt el is végezze, hanem csak azért, hogy ismereteit némileg kiegészítse azon idő alatt, míg testileg eléggé meg nem erősödik arra, hogy gazdálkodó, iparos, vagy kereskedő, szóval kereső pályára menjen. Ezeknek a tanulóknak nem gimnázium való, hanem polgári iskola, s ebből a szempontból nagy hiba volt a gimnázium felállításakor a volt polgári iskolát megszüntetni. Valósággal bűn, hogy egy 35 ezer lakosú városban minden, az elemi iskolából kikerült fiúnak kivétel nélkül és tekintet nélkül hajlamára, s jövendő életpályájára latin nvelvet kell tanulnia, s a többi tárgyakat is oly módon, mint ahogy azt főiskolai tanulmányokra készülőktől meg kell kívánni”.54 28
