Kürti Béla: Eltűnt iskolák nyomában (A polgári iskola története és művelődési szerepe Cegléden 1869 - 1948) - Ceglédi füzetek 25. (Cegléd, 1989)
I. Az iskola története
ség háza és a katonai mesteremberek műhelye, nemkülönben a legénységi fogda. 1868-ban a Nagykaszárnyából az ezredes a Vasút utcába költözött, mert a város megkérte a cserére, adja át a megyei törvényszéknek az épületet. Kiköltöztek a lovak, az istállót alakították át börtönné (innen a Börtön utca neve), a parancsnoki épület helyére pedig a törvényszék épületét emelték.”28 A Megyei Törvényszék 1868. okt. 1-jétől 1871. dec. 28-ig működött Cegléden, akkor Kecskemétre helyezték át. Ebbe a szabaddá váló épületegyüttesbe költözött be a polgári iskola 1871-ben, a város első középfokú iskolája a volt börtönépületbe. S közel száz esztendőn át itt tanították a ceglédi gyerekek ezreit! Az első tanévben 28 fiú és 22 leány végezte el az I. osztályt. Az 1869- ben kinevezett első tanárok: Krisztián Alajos és Elefánti József „rendes” tanárok és Tálassy Árpád „segédtanár”. Valamivel később kapott kinevezést Laczkovics Ilona tanítónő. Az új iskola igazgatásával Elefánti Józsefet bízták meg. A kinevezésről intézkedő városi közgyűlés jegyzőkönyve bizonyítja, hogy a magyar nevelők mindenkor a „nemzet napszámosai” voltak. Amikor ui. a tanács elrendelte, hogy az új nevelők fizetését november hóra utalják ki, a három tanár kérte, hogy mivel „könyveket és egyéb tanításhoz szükséges eszközöket beszerezniök kell, fizetésük három hónapra utaltassák ki".29 A ceglédi polgári iskola éveken át szívós harcot folytatott az iskola szerepének elismertetéséért, az iskolatípus teljes kifejlesztéséért. Ebben a küzdelemben jól tükröződnek az iskolatípus országos, valamint sajátos ceglédi problémái is, érdemes hát a polgári iskolával kapcsolatos iskolapolitikai vitákat behatóan elemezni. 5. Harc a fiúiskola továbbfejlesztéséért Cegléden a polgári iskola fiú-leány tagozattal indult 1869-ben. A fiúosztályok fokozatosan feltöltődtek az I-től a IV. osztályig, 1873-ban már 54 végzett fiútanuló hagyta el az új intézetet. A leánytagozaton azonban egészen 1885-ig, az államosításig, csak az I—II. osztály működött, a ceglédiek elegendőnek tartották az alsó két osztályt a nőneveléshez. Az iskolapolitikai harc éveken át a fiútagozat továbbfejlesztése körül folyt. A törvénv megalkotói úgy képzelték el, hogy az alsó négy osztály megadja az általános műveltséget, a felső osztályok pedig olyan gyakorlati ismereteket nyújtanak, amelyeknek birtokában már jól képzett gazdaként, iparos, vagy kereskedőként foglalhatja el helyét az életben a polgári iskolát végzett fiatal. 20
