Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
A város határa és földje
e lédi birtokukhoz tartozik".^°/ 1411-ben az adományozó levél szerint lakatlan birtokot Ladányi György és Ideéri Miklós kapják. A két uj birtokos nyilván a mai Jász ladányról, illetve Jász kisérról kapta nevét: Külsőhegyeat tehát ezek közelében kell keresnünk.^ / 1512-ból pedig azt olvassuk, hogy Hegyes „részben Pest, részben Heves negyében fekszik".Még jobban valószínűéit! Külsőhegyes fekvésének ilyen meghatározását a vizsgált határjárás, amely szerint Külső Hegyesnek keletról R é k a s - a mai Zagyvarékas - a szomszédja. Első pillanatra szinte hihetetlennek tUnik, hogy a mai várostól észak felé mintegy harminc kilométerre terjedt az egykori királyi Cegléd határa. A határjárásban érintett vidék XV-XVI. századi története azonban minden kétséget kizáróan igazolja, hogy a Szolnok nemzetség és a honfoglaló Bicske törzs, a már XIII. század első évtizedeiben itt lakó K á t a nemzetség szálláshelye közötti szóbanforgó terület a ceglédi királyi birtok 1368.évi adományozása Idején ninosen nemesi tulajdonban. Szelén, Györgyén és Félegyházán - legalább a falvak egyes részein - még 1520-ban is királyi jobbágyok élnek. 1496-ban ugyanezek a falvak a Solymári vár tartozékai.^*/ A falvak másik része Garai László nádor Jób nevű fiáé.^/ A neve szerint ősi M e g y e r - Táplógyörgye határában: Nagy megyer és Kis megyer - 1461-ben uj adományképpen jut Ország Mihály nádor birtokába.'*®/ Ujszászon 1424-ben a királyi filiezteusok kapitánya a birtokos. ' Abony, Paládics, Tószeg az ugyancsak királyi főtisztviselő Vezsenyi László birtoka volt.-*8/ A környék XV. századi királyi adományozása - következetesen k 1- r á 1 y i tisztségviselőknek - csak megerősiti azt a tényt, hogy ezeket a néhány házból álló kis falvakat a királyi birtoklás korában a környék legnagyobb falujából, Ceglédről igazgatták.^/ .Külsőhegyesnél a ceglédi királyi birtok délre