Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
Cegléd kültelki népessége
lakosok Bsáaa a szőlőtelepítések megkezdése után saints ugrásszerűen aaialkadett. Vág ezembeötlőbb a kültelki népességnek a fekete földi ás homokföldi ráesőkén valá megoszlásának arányazárna. ás 1857. népszámláláskor ax Uradalom osenői pusstarásxán ás erdejében 2 5 ember ál:ae 1841 kültelki lakosnak mlndöasxe 1,5 *-a! 1910-ban a 8561 kültelki kösül feketeföldi 3190 - 36,9 % - homokföldi 5371 - 73,1 % . A karasxteltak anyakönyve a ssásalákos arányszáma a homokföldek benépesüléséről a következd szánokat adja: 79 es tanyai születés hozok földi % 1862 38 7 18 1872 109 14 14 1880 137 17 13 1885 122 29 24 1890 136 45 32 1895 154 39 26 1900 202 121 60 • 1910 247 179 71,6 A felekezeti anyakönyvek h alálozási adatai ast mutatják, hogy a tanyai f a 1 n 6 t t halottak Bzáma 1900-ig szinte kifajeshetetlenül csekély: nem egészen 1 %, de még 1910-ben is osak 2 %. A feketeföldön nem élnek öreg emberek: a tanyás gazdák öreg korukra városi házukba jönnek, a «unkavállaló cseléd vagy kapás pedig öreg korban - 60 éven felül - nem kell már gazdájának. A homokföldi részekre szólótelepitőnek pedig fiatalok mennek. Az 1910-tól kezdve az állandóan kinnlakók számának növekedésére mutat a tanyai gyermekhalálozások száma. Ismét a szőlőföld városban házzal nem rendelkező fiataljainál, mint korábban a cseléd sorban élő katolikuaságnól, mutatkozik a nagyobb tanyai gyermek-halandóság. A tanyásgazda beteg gyermekét is,szülő felesegét és öreg atyját,
