Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
Cegléd kültelki népessége
80 anyját városi lakására hozza. A kültelki népességben a szőlőkultura nagyarányú fejlődésére mutat a város állattartásának statisztikája is. Az Öreg- és Hosszu-Csemői nagy szőlőparoellázások előtt 4420 gazdaság - telektulajdonos - volt Cegléd vároeában. Kz a szám 1910-re bizonyára még növekedett is.A számosállat tulajdonosok száma 1911-ben mégis csak 2707, tehát körülbelül 2000 tisztán szőlőművelésből élő földművelő család lakik a város határában. Az 1910 ás 1920 közötti tiz esztendő háborús eseményei, a férfi munka tartós hiánya nem változtathatta meg a kültelki népesség 1910-re kialakult életviszonyait és számarányát. Annál jellemzőbben mutatkozik a város gazdasági helyzetének minden mozzanata az 1930-35-ös évek statisztikájában. Az első világháborút követő években a kültelki népesség arányszáma a belterülettel összehasonlítva növekszik ugyan, de ez már nem a kitelepedés, hanem a szegényebb és fiatalabb nemzedék születési arányszámának növekedése. 1930-ban a 25.521 belterületi lakos közül 3 évesnél fiatalabb volt 1097, a külterületi 11.892 közül 1950! Százalékban: belterületen 4.2 % - külterületen 16.4 % ! év összeB népesség külterületi» 1920 36.929 10.317 28 1930 37.413 11.892 31,7 1935 37.863 12.928 34 Az 1930-as évek gazdasági összeomlásénak hatására már nemcsak a város belterületi kerületeinek, hanem a feketeföldi tanyáknak - Ilii. és XIV. kerület - népessége is f o g y! De a homokon élők arányszáma sem növekszik. 1910-ben még 73,1 %, 1920-ban 65 %, 1930- ban 62 %, 1935-ben 60 %. A harmincas évek gazdasági összeomlása a szőlőtermelőket is nagy mértékben sújtotta. 1927-ben 1 hl. óbor óra még 80 P., 1929-re az óbor ára 32 P-re zuhan.
