Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
A város határa és földje
7 templomnak Szele birtok volt a szomszédja. Szent Demeter temploma minden bizonnyal a Kis Félegyházi templom tolt, a későbbi félegyházi csárda közelében, a mai Cegléd-Tápiószele közötti országút 13. kilométerköve körül. A Balla-fále - már Idézett - térkép, de a XVIII.századi határper le bizonyltja, hogy a középkori Szele falu nem volt Cegléddel határos. A félegyházi - Szent Demeter - templom még megmaradt köveit a földesur hozzájárulásával a mostani Tápiószele község azóta átépített XVIII, századi templomának építéséhez hordták el.^8// A határjárás szerint ugyanezen a mezőn nagy távolságra haladv a, az ugyancsak romos Sz ékegyház kőtemplomához értek. Székegyház helyének meghatározásához némi támpontot ad I. Ferdlnánd XVI. század elejéről való itéletlevele,amely szerint Dobroviczky Mihály Szék, Györgye és Pélegyháza nevű birtokait a Bicskey család fegyveresen elfoglalta és egy hónapig hatalmában tartotta.Tápiószele Külsőmezői határrészán az egyik dűlőt még a XX.században is Dobroviczky Dűlőnek hívta a nép. Ettől kelet felé van Tápiógyörgye Székes határrésze.Az elnevezésen nem „szikes" megjelölést kell értenünk. Tápiógyörgye északi határrészének - Urbárium - egyik dűlője ma is Varrók Széke, azaz az egykori Szék határ Varró családhoz tartozó birtoka. Székegyház ilyen értelmű meghatározását megerősíti az 1368. évi határjárás következő állomása a szintén romos, innen jó darabon keletre fekvő Külsőhegyes kőtemploma. A Külső Hegyes elnevezés az egykori Belső -ma Kun- Hegyeshez való tartozásra utal. Ugyanilyen elnevezés volt a mai Szolnok megyének a középkor, de még a XVIII, században is Külső Szolnok, a másik Belső - Szolnok-Doboka megyétől való megkülönböztetésre. Az óbudai Klarissza apácák Cegléd királyi uradalmának Külsőhegyes birtokát veszítették el először. 1391-ben tiltakoznak királyi eladományozása ellen, mert „Hegyesegyház cég
