Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
Cegléd kültelki népessége
kültelki össznépesség aránysaáma ugyan 25, de köztudomású, hogy a feketeföldi tanyákról a városi házba hozták haza a azüló asszonyt. A református kereszteltek anyakönyvábe számtalan helyen mind a két lakás-a tanyai ás városi is - be van vezetve a „lakóhelye" rovatban. A katolikus vallásban keresztelt gyermekek 3 0 %-&, a reformátusoknak pedig csak 1 6 %-a született külterületen. A szegényebb, fóképpen a feketeföldi tanyákon alkalmazottként áló katolikusadig születési arányszáma ebben az idóben még nem magasabb a reformátusokénál: sokkal több katolikus él kültelken, mint református. Az 1857. évi népszámláláskor az össznépesség 10 %-a él tanyán. Az ADATTÁR XIV. táblájának ehhez az évhez legközelebb esó 1862. évében az összes születés 957 - ebból tanyai: 38, azaz 4 %, Az anyakönyvek szerint úgyszólván valamennyien alkalmazottak - cselédek, pásztorok. Az 1857. évi, de az 1910. évi népszámlálás adatai is azt mutatják, hogy a kültelki lakosság arányszáma valamivel magasabb, mint a tanyai születések száma. Az ADATTÁR XIV. táblája alapján a tanyai születések arányszáma 1862 és 1910 között az alábbiak szerint alakult: 78 év összes születés ebból tanyai% 1862 957 38 4 1872 1066 109 10 1880 1183 137 11,5 1885 1189 122 10,5 1890 1037 136 12,5 1895 959 154 16 1900 1165 /1099 kér!/202 17 /19!/ 1910 1283 /1213 " /247 20 /20,5/ 1 1900.és 1910 összes születés az állam i anyakönyvi hivatal adata, zárójelben a katolikus-református kültelkikeresztelésl arányszám./ A tábláz,..bautet Ja, hogy az állandó kültelki
