Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
Cegléd kültelki népessége
72 Ugyan úgy nem tudóéit tehát a „nyár idón" nagy számban tanyán dolgozó nópessógről, mint az 1808. évi összeírás. íredet 1 összeíró lapjai a Városi Levéltárban maradtak: nincs tudomásunk arról, hogy eredményeit valaha ismertették volna. A 3.300 „beltelki bejelentési jegy" mellett 1567 a kültelki bejelentés, az önálló telkek száma. Az 1567 telekből, birtokból mindössze 62 a puszta -az összeírás szóhasználata szerint olyan telek, amelyen semilyen épület nincsen. Ebben az összeírásban találkoztunk először a tanya és tanyaház megkülönböztetéssel. Az összeírásban« mert közigazgatásilag az 5 tizeden kívül voltak, kültelekként szerepelnek az akiok, a város alatti kertek, az egész vasút, téglagyár, magtárak - ezek lélekszámával nem foglalkozunk. A „tanya" és „tanyaház" különböztetés nem különböző összelrók egyenlőtlen szóhasználata. Ennek igazolásául ugyanannak az összelrónak három egymáshoz közel fekvő telek összeíró lapját idézzük: 3558.sz. Czinege János lakatlan tanyaháza. 3560.sz. Ványi Mihál tanya háza hol laknak Dávid Mihál és Túri István béresek. 3562.sz. Darányi András tanyáján lakik Budai János árva béres. Az összeíró lapok nyomtatott szövege német, a válaszok egy része is, a legtöbb helyen azonban a németül nem tudó összeíró ceruzával irta fel az adatokat és azt Írták ét később tintával németre. Az összeírás „lakatlan" kifejezése minden kétséget kizáróan a régi szóhasználat szerinti „könnyű tanyát" - kémény nélküli és állandó, esztendőn ót való tartózkodásra nem alkalmas - építményt jelent. Az 1505 felépítményes birtokból 367 volt ilyen „lakatlan" és 386 „lakatlan tanya" azaz lakatlan ház. Az 1808 óta eltelt majdnem ötven esztendő alatt megváltozott a tanyai nép társadalmi ás életkorbeli összetétele is. Már nemcsak a tulajdonos feleséges fia és néhány házas
