Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
Cegléd kültelki népessége
tákon alnden urbáriális- földesúri -szabályozáson kívül élnek „télen-nyáron" ae emberek.A télen-nyáron kifejezés asért érdemel figyelmet, mert as állandé lakásra szolgáló tanyák oreságos kialakultságára utal. A ceglédi tanyák ssáma olyan nagy volt, hogy a Helytartó Tanács a váci püspökséggel együtt Cegléden akart felállítani tanyai missziós körzetet a ceglédi tanyákon „aséltében-hosssában szétszórt" - in diverticulls 8Íu T a n y 1 s Ceglediensibus longe lateque dispersia - lakosok kösött.28/ As idézett tervezet kiemeli, hogy különösen „nyár Időn" - aestivo tempore - szoktak sokan a tanyán tartózkodni. A tanyás gazdálkodás második korszaka a belterjességre való áttéréssel a XIX. század első évtizedeiben kezdődik. Említettük mennyire jelentéktelen még 1788-ban is a kukorica termesztés. 1823-ban már 295 személy könyörög a „kukorica dézsma orvoslásáér t",2^^ pedig bizonyára ennél többen termeltek már kukoricát, de a „könyörgők" is a telkes jobbágyok egy harmadát teszik. A munkaigényes kukorica rendszeres ültetése csak növelte az állandó tanyai kinnlakás szükségességét. A Szolnoki és Törtell ut közötti birtokosok külön megjelölése <Rjcertee gazdák". A „kerti zsellérek" után úgy látszik kialakult a kertes gazdák típusa is, éppen azon a területen, ahol .50 esztendő múlva Ungváry László hires faiskoláját megteremtette, amerre a 40-ee években a Kísérleti Gazdaság létesült és ahol ma a Kertimag Termesztő Vállalat telepei vannak! Ezen a területen 43 tanya volt, de csak egyetlen tanyában lakott béres,a többiben a tulajdonos feleséges fia. Nyilván ezekben a tanyákban a legkisebb már az állattartás, azért nincsen szükségük béresre. A ceglédi tanyák második korszakáról az 1857. évi népszámlálás adatai alapján alkothatunk képet.a népszámlálás a katonai év végén, október utolsó napjaiban - történt. 71
