Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
Cegléd kültelki népessége
70 tartózkodik: közülük 23 főlaaégas béres, 2 nőtlen béres és 4 nőtlen családtag - fiú - van a többi aiad a gazda fsleséges fia. A munka vállaló béresek és pásztoriiák nagy része idegenből jött. Az 1750-60-as évek pásztoraival szemben azonban nemcsak az Alföld messzebb vidékeiről, hanem úgyszólván a z egész országból jönnek: van közöttük 2 Zólyom megyei, 2 Árva megyei, Hyitra megyei, „tót országbul való", aradi, madocsai, mioeinai és itt szolgál a 62 esztendős Bodor István „Palots". A legidősebb Körösztös Gergely 80 esztendős. „Csombos János 70 észt. alatson Ősz" Hörömpő István tanyáján béreskedik. Az öseseirásból két „rövid" dűlő adatai hiányoznak. A meglevő 10 összeíró iv adatait figyelembe véve a két dűlőben legkevesebb 50 tanya és legalább 110 személy volt. Egybevéve tehát az 1808. évi állandó kültelki lakosok számát - kis felkerekitéssel - 900-nak vehetjük. Az 1808. évhez legközelebb eső össznépességi adat az 1812. évi: akkor 10,758 23/ volt az összlakosság szárna. ' A családoké 2,142; a „nőtlen férfi" csoportba 258 tartozottEzek szerint a városban 2,390 felnőtt férfi lakott.A tanyán lakó 900 emberből körülbelül 470 felnőtt férfi volt, tehát állandóan tanyán lakott a felnőtt férfiak 20 %-a. B valóban nagy számú felnőtt lakosság sorsa 1819-től kezdve intézményesen érdekelte az államhatalmat. A Helytartó Tanács február 9-én adta ki 3625. számú „circa fldeles in praediia disperse habitantes" - a pusztákon szétszórtan lakó hívekről - szóló rendeletét A „ad medendum rudltati Religioase et morum depravationi" - a vallás és erkölcsök eldurvulásának orvoslására született /ugyanez a rendelet foglalkozik a börtönök lelki gondozásával is!/. Valójában a rendelet után készült felmérés alapján indul meg a tanyai iskolák szervezése.2^/ A Helytartó Tanácsnak azonban „az erkölcsök eldurvulásánál" jobban fájt az - idézzük a rendeletből - hogy ezeken a pusz
