Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
A város határa és földje
6 Balia Antal 1793-ból való Peat megyei térkópén. A térképen a ceglédi határon k i v ü 1 fekszik: valóban határjel a két terület között. Ceglédbercel csak II. József alatt 1784-ben települvén,2*^ Cegléd határa az egész középkorban és a XVIII, században is Irsával volt szomszédos. Az erre felé eső első határjel: Apácaoromja, majd P a rkasakaeztókörtvél még a XVIII, századi határperek korában is ezen a néven ismeretes.22^ Megvan már a Budai u t is. Valahol Bércéi hegyétől dél felé feküdhetett az a nagy kiterjedésű Buda nevű birtok, amely a XIV. század folyamán már Miké és Erkue birtokosok között megosztva Mike Budája és Erkus Budája néven ismeretes.2^ 2 A királyi birtok határa a középkorban is - úgy, mint a városé, mind a mai napig - észak felé volt a legnagyobb. A határjárás során egymás utón említett három rom-templom, de a várostól északra fekvő Szele-Györgye-Szászberek, majd U j szász története is azt mutatja, hogy ezek a királyi területek a tatárjárás során pusztulhattak el. Ebben az időben szűnhetett meg a város határain belül a Nagykátai ut mentén fekvő B é c a is. Nevét a ma is élő Bécsihát határrése őrzi: létezését pedig az ásatások minden kétséget kizáróan igazolták.2*^ Az első északi határjel C s e k e rouos kőtemploma. A XVIII, századi határperek során elhangzott vallomások szerint egészen bizonyos,hogy ez a templom - és a K 6 t a nemzetség C s e k e nevű faluja is - a mai Tápióseőlős községhez tartozó Berlncsik halmon feküdt.A környék népe ssáeadok múltán is tudta, hogy a dombon egykor Boldogasszony kápolnája volt és a nép innen, a romok közül hordta a kemencék aljára a követ.2^^ Sőreg a ceglédi birtoktól akkor is nyugatra esett.2^ A mai Berlncsik halmától egyenesen kelet felé jó darabon kellett menni az egyetlen ép őzent Demeter mártír tiszteletére épült templomi határjel felé. A határjárás szerint észak felé ennek a
