Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)

Cegléd kültelki népessége

65 CEGLÉD KÜLTELKI NÉPESSÉGE A .Ceglédi tanyák kialakulása" cím helyett szándékosan választottuk ezt a elmet, mert a történeti értelemben vett tanyákon kívül városunk határában az 1815-ben elkezdődött ugyeri szőlő-telepítéstől kezdve vannak olyan kültelki lako­sok, akiket a szó eredeti értelmében nem lehet tanyaiaknak mondani, lakóházaikra sem illik a „tanya" történeti fogalma. Erdei Ferenc végső következtetéseiben ma is mindenben helyt álló könyve a MAGYAR TANYÁK után felesleges volna a tanya­kérdés kialakulásáról vagy gazdasági, társadalmi következmé­nyeiről általában Írni.1/ Cegléd település és né­pességtörténetének tanulmányozásakor azonban jelentős anyag gyűlt össze az itteni tanyák valamint a XIX.század hetvenes­nyolcvanas éveitől nagy lendületet kapott szőlőbeli kitele­pülés kialakulásának és népességi viszonyainak Jellemzésére. A belterületi és külterületi népesség gazdasági és politikai története elválaszthatatlan ugyan: az adatok bősége és az a tény, hogy a magyar tanya-kérdés leiró és néprajzi ismerte­tése mellett aránylag igen kevés a történeti és történeti statisztikai vizsgálatu tanya-tanulmányt azt javallottá, hogy a kültelki népesség történetét önálló fejesetben tár­gyaljuk. A „tanya" a régiségben halászattal kapcsolatos mester­­szó, innen ment át a halászkunyhóra, mely a halásznak a ta­nyája, aztán átvették a baromtenyésztők, majd a földművesek szállásának a Jelzésére"- Írja Györffy István éü nyomán Er­dei Ferenc is.t a „halászattal kapcsolatos mesterszó" kife­jezést azonban helyesbítenünk kell. A tanya a középkor folyamán maga a halászóhely, eddig talált

Next

/
Thumbnails
Contents