Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)

Cegléd kültelki népessége

összes okleveles adatok szerint dunai halászóh s 1 y.4' Ab ország többi riet ia a halda*óhelyek - pişcătură - középkori nere szege-szeg.5/ Ilyen értelemben tudja a tanya ató jelentését még 1762-ben le Pápai Pária Perene latin-magyar aaótára: tanya »locus plaoaturae- halámzóhely.8/

Teljesen helyt álló Krdei Ferenc ama megállapítása,hogy a mai tanya fogalomnak a régiségben a iiál- 1 á e felel meg.7/ A „tanya" éa esállás jelentésének asonosuláaa talán akkor következett be,amikor a átállás, illatra a kinnlakáa elresstette tisztán külterjes állat tartó jellegét. A szállás at imént ldésett Pápai Pária aaótár szerint dirersorim, stabulum - Istálló - közvetlenül az állattartásra utal. Különben a magyar nyelv „tanya" fogalmával a XIX. saáBadl magyarországi latin, de a német nyelv sem tud mit kezdeni - 1 efordithatatla n-nak érzi. A század elsó évtizedeiben még divereorlum a fordítás - a század közepétól atonban - talán azért, mert ekkor már megszűnt a tanya tisztán állattartó hely lenni! - mintha latin szó volna T a n y a e a lakás megjelölés - locativus -. Az 1857. éri összeírás bejelentő lapjain pedig német hetükkel Írták „tanya".

A oeglédl tanyák történetének elsó korszaka a XIX. század huszas éveiig Cegléd középkori gazdasági életéról, törökkori állat tartásáról nincsenek adataink. A tanyák kérdését a XVIII. század elejétől kezdve a nagy háborúk és a létbizonytalanság megszűnése után vizsgálhatjuk. Tudtunkkal Cegléddel kapcsolatban a „tanya" első említése In7 3 1-ből veló:^ az - egyik ceglédi Jobbágy szelei tanyájáról van szó.8/ Az 1738-ból való Pest megyei körirat azt mutatja, hogy a tanyai állattartás és az állatok mellett gulyások, csikósok kinnlakása Cegléd környékén általánosan elterjedett lehetett: „a Gulyások nyerges lovakat és a Csikósok hol mi

66