Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
A város határa és földje
hozatalára volt szükség a terület gazdaságos megművelésére.16' A ezláv-beeenyő helynevek arra utalnak, hogy a garamszentbenedekl alapitó-levél „besenyő földJe" nemcsak az apáti birtoktól áezak felé terjedhetett - Abad-Szalók irányában -, ahol Anonymus szerint a lázadó Thonuzoba besenyő vezárt elevenen eltemették, ' hanem nyugat felé is. Jóval nagyobb területre, mint azt Kniezsa István a XI. század népességéről Írott tanulmányában valószínűnek tartja és a tanulmányhoz mellékelt térképen feltűnteti. Cegléd királyi uradalmat Erzsébet özvegy királyné fiának, Nagy Lajosnak 1368 szeptember 8-án kelt megerősítő okirata értelmében az óbudai Klarisza apácáknak adományozta.18' Október 2-án Járta be György diák és a budai káptalan László nevű kanonokJa az apácáknak adományozott egykor királyi birtokot. A város történetírói a birtokot Cegléd város későbbi határával azonosították, és a határjárásban érintett templomokat - az elpusztult középkori falvakat - Cegléd mostani területén keresték.Az első határjárás - ellentétben a későbbi határjárásokkal - majdnem mindenütt lakatlan, jórészben műveletlen, illetve használatba nem vett területet érintett. A hosszú oklevélben egyetlen szomszédos birtokos neve sincsen. A határ bejárása a várostól délre indul, nyugat felé haladva északra fordul, és a keleti irány felől tér vissza a déli határrészre. Az első - déli - határjel S z á r h omokhalma. Valahol a mai „Körösi Csemő" alatt lehetett. A Cegléd és Nagykőrös között századokig húzódó C s em ő i per tanúvallomásai bizonyítják, hogy a ceglédiek városuk déli határát a mostaninál Jóval délebbre tudták.20' A határjárás szerint is a következő határjelhez, Hosszúhomok halomhoz nem egyenesen, hanem nyugatra fordulva kellett haladni. Mikebuda felé Cegléd királyi birtok határa a város későbbi határával azonos. A határjárást „G e r j e f ő", majd „Szarvast ó" még rajta van 5
