Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
Cegléd népe és népessége
edgyütt.^8^*1 A városi összeírások vágán 1734-ben fordul old először a peregrini cathollci - katolikus bevándorlók - kifejezés. Addig a török körtál kezdve egy valláau: református a város lakossága.^8/0 Az apáca rend a birtok kezelőségének megszervezése után kialakítja majoros gazdaságát. Salmaister Miklós tiszttartó tudatos katolikus telepltó munkába kezd.^^ Rrról a második - katolikus telepítési mozgalomról slnosenek részletes adataink. Hatása azonban lényegesen megváltoztatja a város képét és népességét: 1744- re 451-re emelkedik a Jobbágyok száma, 59-re a házaB és 88- ra a házatlan zselléreké. A megnövekedett lakosság uj területeket von művelés alá: 13.186 hold a szántó. Az újonnan művelés alá vett szántó neve: tört és puhított föld.^°/ Sajnos az állat állományról nincsenek adataink. Az Iparosok száma nem növekedett. A házatlan zsellérek mellett fóképpen ók ások, akik ingatlan hiányában könnyen változtatják lakóhelyűket. Házat mindenütt könnyen kapnak. Ceglédről délebbre még nagyobb iparos hiány van. Az ezekben az években épült kiskunfélegyházi és kecskeméti templomokat mind Idegenből jött iparosok építik és szerelik fel a szükséges berendezésekkel. A kiépülő uradalmi tiszttartóaág és a város vezetői között a pontosan meg nem határozott földesúri terhek miatt sok volt a vita. Ennek rendezésére született meg az első - 1749. évi - Urbárium. Az eddigi egyösszegű szolgáltatás helyett a telkek és házak, adóköteles személyek szerinti szolgáltatások léptek. Jellemző, hogy ez az első Urbárium csupán házas zsellérekről beszél, éppen a házatlan zsellérek kérdése lesz a második - Mária Terézia korabeli - Urbárium egyik sokat vitatott kérdése. A telepitő uradalom a város belterületét az előző fejezetben már tárgyalt és a mellékelt belterületi térképen ábrázolt mértékben tudatosan építi ki - elsősorban a szántó terület felé. A régi várostól nyugatra a Pesti ut 52
