Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
Cegléd népe és népessége
53 felett épitl ki a bevándorolt katolikussá^ a ma is MÁRIA VAROS-nak nevezett városrészt. A tudatos katolikus telepítőmunka eredménye képpen 1773-ban aér 2511 katolikus ál a vámosban. Nagy részük még akkor la nem rég8n bevándorolt ,,hosoes-.n/ A hatvanas évek a gazdasági életben két nagy változást hoznak: mind a kettőnek telepítés történeti .jelentősége van. Az egyik: a csordák ée tehénjárások kijelölése: következmény képpen a pásztorok társadatml rétegének kialakulása. A harmincas évek nyilván nőtlen legényeit sokszor nem ia nevezik meg - Dobos ridegje - Sinks Rideg - máskor népies névsn smlltik: Gytige Bandi, Feke Miska. A hatvanaa évektől kszdve rendszeresen összeírásuk van a jobbágyok és zsellérek után: Pásztorok, Csordások, Csikó sok és juhászok címmel. Sőt a juhászok rendje nyáj-pásztorra, fejős Juhászra ée kos pásztorra tagozódik. A legtöbblénsk háza le van már. Nem is szegény emberek, mert maguknak is jószáguk van. 1781-ben mér meg le szabják, hogy a fejős juhásznak 30 anyajuhnál és két kosnál többet a maga szamára tartani szabad nem lészen.A csordajárás kialakításé idején 6.052 a város számos jószág állománya éa 3.787 az '5 /anyajuhok száma. ' Még jelentősebb a szánté terület további növelése. 1764-ben még csak 535 hámos 1 vau a városban, 1765-ben már 1.085, 1777-rs pedig 1824-r* növekszik a hámos lóéitöményA város mezőgazdasága árutermelővé válik. Nem is tudják már a Jobbágyok a megnagyobbodott szántóterületet maguk megművelni: ekkor alakul ki a házas zsellérek mér számban Ls jelentős osztálya. Az 1773, évi összeírás szerint a 664 obbágy mellett már 397 házas zsellért találunk a vároe-77/ ián. ' A ceglédi jobbágyság egészen rendkívüli helyzetét az itteni jobbágytelkek nagysága is személteti. Tudomáso-k szerint sehol az országban nem volt ak
