Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
A város határa és földje
4 ▼áros" szövetségében a megyei közigazgatási apparátus előtt már megvolt a három város között. Az osztatlan Duna-Tlsza közi királyi birtoktest gazdasági egysége erősebb és természetesebb közösség volt, mint az aránylag fiatal nemesi vármegye, amely számottevő helybeli nemesség nélkül tényleges befolyását korántsem tudta úgy érvényesíteni, mint a megye Bicske-Káta törzsi területén vagy a megnemeeitett fehérvári várjobbágyok hartyán-dabasi részein. Ac oklevelek „mondhatatlan emberemlékezetet meghaladő idejének igaza lehet. A legalább formuláé részeiben hiteles garamszentbehedeki alapító-levél szerint ennek a Duna-Tlsza közi királyi birtoktestnek Alpár körül volt a keleti határa. Déli határa a ceglédi adományozás idejében a kunok szállásföldJe,amely egykor ugyancsak királyi - Jórészt nyilván lakatlan - terület volt. Királyi birtok a Tisza melletti Várkony is, ahol a krónikás szerint Endre király az életét jelentő kardot választotta korona helyett. A Tanulmányunk későbbi fejezetében részletesen vizsgáljuk majd Cegléd és környékének helyneveit. Az 1368. évi határjárás helynevei, a város közvetlen környékének helynevei is igen nagy százalékban szláv-beeenyő eredetűek. A kétségtelenül honfoglalás óta királyi birtoklásu Duna melletti, Pilis környéki részeken a XIII-XIV. században azonban egészen más tipusu névadással találkozunk. Ott a „szent" templomról elnevezett települések mellett a foglalkozásra, szolgáltatásra utaló helynévtipus a jellemző. Lovász földe,Szántó, Lórév, Tárnok, Reg/ős/telek, Kovácsi. A ceglédi helynév anyag - összevetve a környék még XIV. században, sőt a XV. században is viszonylag néptelen voltával - a feltűnően sok „ecclesia rupta", rombadőlt egyház - falu - előfordulásával azt is bizonyíthatja, hogy a királyi birtoktest eme része nem ősi, hanem a tatárjárás alatt elpusztult és elnéptelenedett terület birtokbavételével alakult ki, duzzadt fel ekkorára. Elnéptelenedésre utal az is, hogy a királyi adományozás idején „hospesek", telepesek be