Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
A város határa és földje
3 A VÁROS HATÁRA ÉS FÖLDJE Cegléd neve - Paie Dezső megállapítása szerint - a török „cigié", magyarul „fűzfa" szó „d" képzős változata.1/ Nyilván személynévi eredetű, és nem feltétlenül arra utal, hogy ezen a területen sok fűzfa volt.2/ A helynevek tanúsága szerint egykor itt lakó szlév-besenyő várjobbágyok között gyakori volt az ilyen tlpusu névadás. Nemcsak állatok nevét viselték - Lúd, Tyuk, Csikó, Szarka, Szúnyog -,•*/ hanem a folyók neve mellett - Körös, Maros, Tisza, Patak -*/ fék nevét is - Kökényes -,^/ igy a „Cigié" fűzfa nevét.®/ Cegléd nevének személynévi eredete mellett az is bizonyíték, hogy az alföldi Cegléden kívül Somogybán,^/ Baranyában, Csalóközben, Pozsony m.-ben8/és Eger mellett is volt egy ilyen nevű helység.^/ A város nevének első említése 1290-ből való: „Cegléd mellől" kelteznek egy királyi oklevelet.10/ Az 1358-ból való oklevél szerint Cegléd „mondhatatlan idő óta" mindig királyi birtok volt.11/ Ez az oka annak, hogy az Árpádok korából a város életére, birtokviszonyaira kevés adatunk van. A személyi birtoklásu éB a honfoglaláskor megült falvak és birtokok életéről, földjeiről a XIII. század második felétől kezdve birtokmegosztásokkal kapcsolatos határjárások tudósítanak: Cegléd királyi birtokon ilyen jogi cselekmények nem lévén - árpádkori okleveles emlékeink nincsenek. A „mondhatatlan idők óta mindig királyi birtok" Cegléd élete már a feudális korban is összefügg a másik két város, Kőrös és Kecskemét sorsával;12/ egyaránt a sok kérdéséber, tisztázatlan Duna-Tisza közi királyi birtoktest* részei. A török időben ceak felelevenedett az a közösség, ami a „Három
