Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)

A város határa és földje

20- sajnos - nem rendelkezünk olyan pontos felméréssel, mint az uradalmi közlegelő-részesedésről. Feltehető, hogy - az Értem laposát kivéve - a legnagyobb részt futóhomok borította. Erre utal a közönségnek jutott közlegelő déli részének legkorábbi elnevezése: Kisteleki puszta. Az egykori nevek szívós továbbélésére jellemző, hogy a cegléd-csemői vasút egyik megállóját ma is Alsóerdőnek hivják, pedig a lakosság fiatalabbjai azt sem tudják, hogy valaha erre erdők voltak, nem még arról, hogy merre volt az Alsó-, Középső- és Felső-erdő.

Az erdőtelepítés arányait szemléltetik a számok: a telepítés előtt 49S hold volt az erdő, 1880-ra csak a város közönsége által használt erdőterület 1348 holdra emelkedett. Ezen a számon kivül van az Uradalom két csemői erdeje, amelyek közül az alsó - nagyobb - maga 1300 hold volt.8-5/

Az uj telepítésű erdőkben tilos volt a legeltető s.86/ A legelőkért folytatott harcokra jellemző az 1834. évi közgyűlési tilalom és panasz: az erdőcsőszök a tanyásokkal összejátszanak és a város rétjein legeltetnek.8^/ A fertályos gazdák azt sérelmezik, hogy tarlóikon az uraság és a tanyások birkái legelnek.88/ A vitás ceglédkőrösi határon a körösiek áthajtják birkáikat a ceglédi legelőkre.8^/ 1821-ben pedig Dabasi Halász József körösi birtokos lovait be is hajtották a Körösi ut melletti Uj erdőből „tilalmas legeltetés" miatt.^°/

A legelőkért - főképpen a birkalegelőkért- való elkeseredett harc érthetővé vélik az^állatok számának ismeretében. Az 1722. évi sokkalta nagyobb legelőterületen 1114 anyabirka volt. 1777-re a juhok száma 5320-ra emelkedett, 20 esztendő múlva - 1797-ben - már 12 809 volt.^/a közlegelők felosztása előtt pedig 30-40 000 között lehetett.^^/

A birkák száménak ilyen gyors növekedése tette szükségessé a XVIII, század végén a város körüli a k 1 o k kijelölését. Az egész telkes jobbágyok egy tagban bírták föld