Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
A város határa és földje
19 A fogyó legelőkért folytatott küzdelem másik módja, a „folyó homok" megkötésének Pest megye által is Javallott útja az erdősítés volt. A /égleges Urbárium szerint 1780-ban Cegléd város lakóinak használatában nincsen erdőterület. Az uradalmi erdők fekvéséről és minőségéről Ferenczy József leírása tudósit: „Erdeje van Cegléd Y-nak négy: u.m. a Töles erdő, mely tölgy fákból áll, fekszik Berozel felé az öreg szőllőkön felül és mellette, s az ország ut melly viszen Béreséitől Ceglédnek, keresztül vág rajta; ezen erdőnek az ország utón alól levő része többnyire kőrös fákból állván a lakosoktól azért Kőrősfásnak is mondatik, de tulajdonképen Hlyen nevű erdő nincsen. 2-dik a Cserő erdő,mely cserfákból áll, a Czeglédi szántó földek szélén, a Berczeli szőllők /cserei szőllők/ Éki oldalánál esik. - Mind a Töles erdőt, mind a Cserő erdőt az uradalom birja; azaz a Hitbéli Alapítvány alá tartozik. 3-dik az Uj Erdő vagy Gerjei erdő,a Gerje vizén alól esik Dnek /a Bkőrösi határbéli Csemő homok felé/ nem messze a Körösi úthoz a lakosok által 1815-ben Ultettetett és ugyanövék, 4-szer a Füzfás vagy Bede erdő, mely egy néhány fűzfákból áll, a Vhoz H-keletnek a Törteli útban, a Besnyő puszta előtt, az alatta levő vizi malommal a városé.83/ Az erdősítés 1813-ban kezdődött, de csak tiz esztendő múlva kapott nagyobb lendületet. Ugyancsak 110G öles parcellákban - egymástól árkokkal különítették el a parcellákat - telepítették az uj erdőt is, mint az ugyeri szőlőket. Hyir-, akác-, éger- és kőrisfákat ültettek. A telepitők 28 évi adómentességet kaptak. Érdemes megemlíteni, hogy amikor a város az uradalomtól az erdő telepítésének engedélyezését kérte, a kérelemben azt is indokolásul hozták fel: „ha erdők lesznek, a trágyát nem kell eltüzelni, hanem kivihetik a földekre.8*/ Az újonnan telepitett erdők fekvését a mellékelt térkép tünteti fel. Az erdők közötti terület milyenségére
