Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
A város határa és földje
11 ténetirója: dr.Oppel Jeni külön fejesetet esenteltA per joggal mondható „századosinak, mert 1648-ban került elóasör bíróság elé, de tárgyalták 1774-ben Is. Neu volt vége még 1842-ben sem.^2// As élet vetett véget a pernek: mind a ceglédiek, mind a körösiek megnyugodtak a mai határvonalban. Különben le a vitáé terület még 1793-ban le C a e m 6 homok néven van térképezve, gyenge homoki legeli volt. As 1870-ee évek körül megasünt a külterjea állattartás.csökkent tehát ae amúgy la gyenge homoki legelik értéke la. Az 1775-bíl való feljegyzée azonban becaea adalék as egykori ceglédi királyi uradalmi birtok déli határainak ismeretéhez. A feljegyzée szerint: „Nagykőröshöz csatoltak oly darabot, amit lehetetlen elviselni". Ez a „lehetetlen" határ lényegében a mai: ebbe nem tudtak a ceglédiek belenyugodni. Akkor: Mikebuda felii egyenesen a Sasfészekig - ma:Sashalom, népi néven Gyurka domb - haladt a határ, innen tovább a „három határ" felé - Cegléd, Nyársapát.Nagykőrös közös határa - ugyancsak egyenesen. így vezetett el Szárhomokja - innen indult 1368-ban a határjárás? - a Gógényi csárda környéke, a Sóskafás tó vidéke és a Szent László halmáig terjedi terület /Szent László halma ugyancsak 1368-ból való határjel! A csemii vitás határ kivételével a többi község felé már 1806-ban is a mai határok voltak. Tanú rá Pajor nótárius uram magyar nyelvű „Czegléd város határjának leírása". „Csegléd várossá napkeletről határozik Félegyhási Rétekkel, Szántó földekkel, Györgye és Abony városához tartozó Pa8cumokkal és kaszálókkal - Dél felül Besnyii Szántó földekkel és Rétekkel és tovább menvén a Nyárs apáti legeli által a Nkiröel homokos Pascumok. Nap Nyugatról Mlkebudai Legelővel és Terjed a Berczeli Legeli és Kaszáló felé - éjszakról menvén á^Berczeli Szántó Földekről T. Szetmártonyi Szántó földeken által a Síregi szántJ földekig."^2/
