Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)
A város határa és földje
12 XI. Az imént leirt határon belül,amely a második világháború előtt - Csemő és Nyársapát önálló községgé alakulásáig - 49 963 hold volt, geológiai és gazdaságtörténeti szempontból is igen változatos föld. A geológiai adottságok és a népességtörtáneti.gazdaságtörténeti tényezők együtt alakították ki az egykor túlnyomóan állattartó városból a belterjes gazdálkodásnak századunk elején legkorszerűbb és legjövedelmezőbb formáját, a gyümölcs- és szőlőkulturát. A művelési ágak változásának és a terméseredmények alakulásának vizsgálatából történetietlen volna kihagyni a Jobbágyfelszabadítás, a közös legelők felosztásénak döntő Jelentőségét. Vitathatatlan, hogy a föld geológiai adottságai, a földet megművelő ember társadalmi és kulturális viszonyai, a termények eladhatóságának, a gazdálkodás Jövedelmezőségének kérdései egymástól elválaszthatatlanok. Az összes tényezők együttes és egy időben történő tanulmányozása a tanulmány egyetlen fejezetében teljes egészében nem valósítható meg, ezért Cegléd földjének vizsgálatánál elsősorban a művelési ágak - szántó, rét, legelő, erdő, szőlő - változását igyekszünk megrajzolni,de röviden utalunk a gazdasági szempontokat alakitó köztörténeti és gazdasági-kereskedelmi mozzanatokra is. A város hatéra a Cserhát utolsó nyúlványai és a Duna- Tisza közi dombhát között fekszik. Északnyugat felé - Tápiószentmárton irányában - az ősi tanyai szántókon a tengerszint feletti magasság 109-115 m között változik, a vasutál-53/ lomás 100 m, a Kossuth tér 104,5 m magasságban van. ' A középkori város ezen a - közvetlen környékénél 3-4 méterrel magasabb - platón, a nagy utak találkozásának metszőpontja körül feküdt. Az újvárosi mélyebben fekvő részektől kezdve nyugatra is,délre is enyhén emelkedő a határ. A mér 1368-ban
