Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
dr. Endre László alispán előszava
vitéz dr. Endre László alispán előszava M Örömmel és szeretettel adom át a magyar olvasónak ezt az adatokban gazdag kötetet. Mint Pestmegye szülötte, a Kiskunság fia, kit apján és anyai nagyapján keresztül külön is annyi lelki kötelék fűz a megye közügyeihez, mindig nagy szeretettel fordultam az olyan kutatómunkához, mely a Duna—Tisza közének e tájain a történelem emlékeit, a művészet és a gazdasági kultúra jellegzetességeit gyűjtötte. Ez az új Adattár pedig igazán komoly, nagyszabású, alapos gyűjtőmunka eredménye. Minden színezést és költői túlzást messze kerülnek az itt felsorakozó adatok, mögülük mégis, már az első átlapozásnál, föltámad lelki szemeink előtt a törökidőkelőtti Pestmegye, a törökelőtti Kiskunság, mint az alföldi városok sík határain egyszer csak elénkmeredő úgynevezett pusztatemplomok maradványai. Mert az Árpádok, az Anjouk, a Hunyadiak alatt sűrűn lakott gazdag, boldog vidék volt ez, magastornyú templomokkal, boltíves monostorokkal, szépen kiépített falvakkal, melyeknek emléke sokszor már csak egy-egy dűlő nevében, egy-egy birkajárás mellett, bokrok, giz-gaz közt szétszórt falmaradványban él... A középkori Rajnavölgy legregényesebb szakaszaira emlékeztethetett a vegyesházi királyok korában a Dunának az a szakasza, ahol a nagy folyam Visegrád fölött a megye területére lép. A zsámbéki monostor, az ócsai románkori templom, Ráckeve, Kecskemét építészeti emlékei, a Duna—Tisza-közi lábastornácú kúriák, szép fehérre meszelt 7
