Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

dr. Endre László alispán előszava

gazdaporták és öreg udvarházak egy másfélszázadra megszakadt, aztán a porból, a zsombékból, az elmocsarasodott, elszikesedett földből újjáéledt színmagyar kultúráról, egy keleti jellegét mindig megőrző magyar szellemről beszélnek. Mint a vármegye hű fia és hagyományainak őre tehát csak örülhetek, ha erről a kultúráról, erről a sajátos tiszta magyar szellemről ilyen tárgyilagos, gazdag és részletes beszámolót adhatok át a nagyközönségnek.

A vármegye színei és ősi címere díszíti a kötet borítólapját s a nemes külsőhöz méltó a munka belső tartalma is. Nagy nemzeti mozgalmak korát éljük, a nemzeti lélek forrongásának és megújhodásának harcos korszakát. Bizony még mindig sokan vannak, akik az ősi hagyományok tiszteletét emlegetve, de üres külsőségekbe kapaszkodva szállnak szembe ezzel a megújhodással. Szembeállítják azt, ami egy és ugyanazon tőről fakad a nemzeti lélekben: a hagyománytiszteletet és a megújhodást. Pedig minden igaz nemzeti reneszánsz a nép, a faj történelméből, ősi kultúrájának legjellegzetesebb alkotásaiból, a népi hagyomány, a népművészet és népi építészet olyan területeit is föltárja, amelyeket már régen eltemetett a feledés, melyekről már előző korszakok is alig tudtak.

Ha ez az Adattár valamiben is hozzájárul egy ilyen föltárómunkához, ha az itt következő tanulmányok bármiben is új oldalról mutatják be a nálunk is elsiilyedt, elfelejtett faji- és népi kultúrát, máris rendkívüli szolgálatot végzett ez a kötet.

Pesti megyeháza, 1938. december hó.

8