Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Gáll Imre: Mezőgazdasági élet Pestvármegyében
a President és Lukulus, mint exportra igen alkalmas fajták említhetők fel. Ugyanitt látjuk az ugorka, sárgarépa, stb. szántóföldi táblákban való termelését is, amivel különben Nagykőrös, Kecskémé t és más megyei városok szomszédságában lévő községeinknél is már találkozunk. Ügy a termelésre, mint értékesítési piacra nézve vezető helyeink: Kecskemét, amelynek piacáról az 1936-ik évben zöldborsóból 12, zöldbabból 10, ugorkából 331. zöldpaprikából 27, paradicsomból 35, szőlőből 131, dinnyéből 20, és Nagykőrös, ahonnan salátából 75.6, zöldbabból 17.9, ugorkából 71, zöldpaprikából 17, paradicsomból 234 vágón szállíttatott kül- és belföldre, nem számítva itt azt a mennyiséget, amit a helyi konzervgyárak mintegy 429 vágón mennyiségben feldolgozásra átvettek. Üjabb időkben a fűszerpaprika termelésünk is mind nagyobb lendületet vesz. Ebben a tekintetben kiemelkedő helyeink: Cegléd, Ráckeve, Tököl, Kiskunfélegyháza és Ujkécske. A paprika exportálására a kamara szövetkezetbe tömörítette a termelőket s ennek révén nyertünk tiszta képet arra, hogy megyénkből évenként 100 vágón kerül exportra. Erdőgazdaságaink. A legnagyobb részben török hódoltsági időkben kiirtott erdőségeink helyét igen vontatottan pótolta népünk, míglen az 1923. évi XIX-ik, úgynevezett alföldi erdősítési törvény kötelező erővel lendítette fel vármegyénk fásítását. Az alföldi tanyavilág és az arra alkalmas területeknek erdei csemetékkel való telepítése érdekében a kecskeméti kamara 15 éves fennállása óta erőteljes kezekkel dolgozott közre s ennek tulajdonítható, hogy eddig cirka 30 és félmillió erdei suháng és csemete lett már elültetve, amivel hasznavehetetlen területeink hasznosítása intenzíven indult. Hogy miképen oszlanak meg fanemek szerint és területi nagyságban az erdők, arranézve a kecskeméti kamara adatai az alábbi kimutatást szolgáltatják: Tölgy erdő: 47.965, bükk és akác 409.928, fenyő 6771, véderdő 1281 kát. hold. Ezekből futóhomokon áll: 134.415 kát. hold, aminek 90 °/o-át akácerdőség képezi. Ezek az erdőségek adnak erős támpontot a vármegye méhészetének, illetve méztermelésének és az akácerdőknek tulajdonítható az, hogy hazánk területén Pestvármegye az a terület, ahol a legkevesebb méhállománnyal és legkevesebb méhésszel a legtöbb és legelitebb, úgynevezett akácmézet termeljük. Amennyiben e tanulmány megszabott kerete megengedi, későbben a méhészeti viszonyok ismertetésére is kitérünk. Erdőségeink vadakban bővelkednek. Mindenütt honos az őz, a gödöllői hegyvidéken a vaddisznó és szarvas. A sík területeken nyúl, fogoly, fáczán, róka; mocsaras vadvizes területeinken a vízivadak, Nagykőrösnek Pótharasztpusztai 8000 kát. hold erdőségeiben a dámvad fordul elő, ha nem is nagyon bőséges, de mindenesetre kielégítő mértékben. Legújabb időkben a vadállomány gondozása is beindult. A vadkártételek megelőzése érdekében azonban intézményes lépések és intézkedések megtétele halasztást nem tűr. A vadászbérletek kát. holdanként 28.5 fillért jövedelmeznek. Legnagyobb haszonbért Szigetújfalu mutatja fel 1.91 P-vel. A legkisebbet Prónayfalva 3 fillérrel. Nagyobb haszonbérletet kapnak Pécel (1.59), Budakeszi (1.06), Soroksár (1.05), Vácduka (1.— P). Állattenyésztés. Állattenyésztésünk számarányai nem ütik meg a kívánt mértéket. A világháború és az ezt követő másfélévtizedes gazdasági háború alatt állatállományunk számbelileg és minőségileg egyaránt csökkent. Helyreállítása az általános gazdasági elszegényedés következtében lassan haladhat előre. Gazdáinknak még igen Készülnek a világhírű kalocsai csipkék, 73
