Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Gáll Imre: Mezőgazdasági élet Pestvármegyében
Mezőgazdák adózása Pestvármegyében. A mezőgazdák adózási alapja a föld, melynek hivatalosan megállapított kataszteri tiszta jövedelme után talajnemek szerint beállított kulcsszám az irányadó. A Duna-Tiszaközi mezőgazdasági kamara a következő táblázatban ad tájékoztatást Pestvármegye gazdáinak adózásáról: Község A föld megjelölése Birtok terület. Kát. tiszta jövedelem 1 kát. hold átlaga Földadó átlag Bátya — —— kötött, jó 5kát. h. 108- P 21-60 P 501 Valkó — —— jó, fekete 10»» 145 04 P 14-50 P 336 Ókécske — —— barna homok 20 161T0 P 8 05 P 1-87 Lajosmizse —— barna homok 25 ii 571 D-öl 200 65 P 7 93 P 1 84 Törtei — —— barna homok 519 11 30 „ 6.582 54 P 12-68 P 294 Pánd — —— fekete agyag 874 111.454 „ 10.685 91 P 12 21 P 283 Tök — — —— fekete föld 1.034 11903 „ 7.209 15 P 7 19 P 1-68 Nagykovácsi —— barna homok 3.145 11689 „ 7.244-40 P 2 30 P 0-53 Harta — —— barna homok 5.109 11412 „ 42.230-54 P 812 P 1-89 Ezek szerint a nagybirtoknál átlag 2’20 P, kisbirtoknál 3'19 P. Művelési ágak szerint: Terület Kát. tiszta Átlag Földadó Átlag kát. hold jöv. Ar. Kor. Ar. Kor. Pengő Pengő Szántó— — — 1,222.640 12,000.903 9 83 2,788.849 228 Kert— — — 20.616 366.593 17-77 85.050 4T2 Rét —— — — 222.656 1,717.561 769 398.456 1 78 Szőlő— — — 107.036 2,079.317 1943 482.402 4-51 Legelő— — — 299.998 753.074 2-51 174.712 058 Erdő— — — 176.841 423.706 239 98.317 0-55 Nádas— — — 21.383 130.990 623 30.392 1-45 összesen: 2,076.170 17,492.233 7 88 4,058.178 Az egyenes adózáson felüli járulékok a vármegyei pótadó 16'8%, az útadó 16%, az ebadó ebenkint 1—2 pengő, kéményseprési díjak 216 P és a községi pótadónak egész vármegyére számított állaga 67.5%, városokban 70 %, sőt Kecskeméten 110 % és Kiskunfélegyházán még ennél is nagyobb %, és más természetű adók. Hogy az adózás terhe egy 10 kát. hold birtokkal rendelkező kisgazdánál hogyan oszlik meg, az községenkínt a pótadók %-ai szerint igen váltakozó. (A 66. oldal folytatása) Kecskeméti vajalma. Körtéből: Diel vaj, Nyári Kálmán, Jozefina, Vilmos, Kifér, Bosch kobakja, Angoulemi hercegnő, Júliusi esperes, Hardy, Hardenpont, Avranchesi jó Lujza, Pap körte. Kajsziból: magyar, rózsa, kései, nagyszombati barackok. Cseresznyéből: K ó b u r g i korai, Germersdorfi óriás, májusi korai, Jaboulay ropogós és Glocker óriás. Szilvából: Besztercei és Besztercei muskotály, Zöld és Althann ringló, Olasz kék, Nyári aszaló és vörös szilva. Meggyből: Pándi üvegmeggy, Ostheimi, Fekete spanyol. Dióból: Sebeshelyi, őszibarackból: a legkülönbözőbb fajták. Zöldségtermelés. A zöldségtermelés — beleértve a szántóföldi növelést is, ami Pest környékén a paradicsom, zöld paprika, ugorka, zöldborsóból vesz fel tekintélyes kát. holdakat, összesen 27.640 kát, holdon művelődik. Ebből egymagában Kecskemét mint híres zöldségtermelő és értékesítő helyünk 1179 kát. holddal van képviselve. Hogy kát. holdanként miképen oszlik meg a zöldségtermelés, errenézve kecskeméti mezőgazdasági kamaránk igen érdekes és értékes adatokat nyújt. Nevezetesen: Görögdinnyét termel a vármegye 4184 kát. holdon, sárgadinnyét 2210, tököt 3455, a g o r k á t 2143, vöröshagymát 485, fokhagymát 150, spenótot 199, fejeskáposztát 1592, kelkáposztát 248, karfiolt 141, karalábét 128, salátát 442, fűszer és zöldpaprikát 3036, paradicsomot 4032, sárgarépát 265, petrezselymet 171, zöldbabot 520, zöldborsót 2007, lencsét 2894 kát. holdon. A zöldségtermelésnél a Székesfőváros környékén Mogyoród, Fót, Kistarcsa, Nagytarcsa, Vecsés, továbbá Rákospalota és Soroksáron alakult ki a paradicsomtermelés zónája, amely az itt lakó gazdanépnek legfőbb terményét képezi. Termelt fajták közül- 72
