Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Gáll Imre: Mezőgazdasági élet Pestvármegyében
növényektől elvonják. Téli csapadékunk is kevés. 10 évből 6 évben még a fagyvédő hótakarót is alig kapja meg földünk. Emiatt a fagykárok és a hirtelenül jövő tavaszi olvadások következtében a tavaszi áradások elég gyakoriak, különösen Kunszentmiklós vidékén a mélyebben fekvő szántóföldekre futnak össze és hasonló képet nyújt tavasszal Kiskunfélegyháza környéke is. A tavaszi és nyári szelek folytán hazánkban közismertté vált a jászsági kuneső, amikor a szél szárnyaira kapott homok porfelhő alakjában száll más vidékekre és teszi tönkre vetéseinket. Az őszi szelek felette szárító jellegűek, a kevés harmatot és csapadékot gyorsan felszárítják és a földbe vetett mag csíráját elölik. A mostoha égalj és egyenletesebb csapadék eloszlás, bőségesebb harmatképződés hajtóeszköze volna az Alföld fásítása, mely az utóbbi időben tisztes vonalakban indult meg, azonban a céltól még évtizedek választanak el bennünket. Hőmérsékleti adataink a következők: Budapest Kecskemét C° Január — — — — — l'O 0'8 Február — — — — — 0'3 0'2 Március — — — — — 6'1 6'2 Április — — — — — Hl 11 — Május — — — — — 16‘8 16'3 Június — — — — — 19'9 19'7 Július — — — — — 22'— 21.5 Augusztus — — — — 21'3 211 Szeptember — — — — 17'3 16'8 Október — — — — — 111 11'3 November — — — — 4'7 5'2 December — — — — 0’9 11 Évi átlag: 10'9 10'8 A csapadékeloszlás adatai: Gödöllő Tápiószele m i Budapest Ilim Kalocsa éter Kecskemét Január 27 25 34 29 24 Február 28 28 34 33 26 Március 37 33 44 34 31 Április 54 52 56 54 52 Május 48 53 64 61 54 Június 64 59 68 63 54 Július 56 60 51 53 50 Augusztus53 51 47 51 46 Szeptember 38 46 54 53 50 Október 49 45 51 46 46 November 52 46 52 47 45 December 37 41 53 43 39 Évi átlag:543 539 611 567 517 A megfigyelések és kecskeméti kamaránk által 15 éven át gyűjtött adatok birtokában községeink termeléséről, birtok- és népesedési viszonyairól olyan hűséges tükröt kívánunk nyújtani, hogy bárki képes lehessen egy tekintetre megállapítani azt, hogy menynyire fejlett ki az illető község termelési kultúrája, miben tört előre és teremtett a mai létküzdelmekben megélhetési, jövedelmező forrásokat; melyik községben mit szerezhetünk be az országos népélelmezési célokra és minő agyonszükült, vagy mérsékelt birtokviszonyokon találja meg egyes falvakban népünk megélhetési lehetőségeit. Nyújtott adataink egyúttal feleletet adnak arra a kérdésekre is, hogy vármegyénk talajnemeinek eloszlása, annak szükségszerű és célirányos kihasználása tradicionálisan mire késztette a gazdanépet. Induljunk meg tehát és községről községre vegyük tanulmányozás alá azt a tükröt, mely vármegyénk mezőgazdasági termelésének mai kialakult helyzetét tárja a szemlélő elé. (Lásd: Pestvármegye mezőgazdasági termelése községenkint.) Összegezve a termelési statisztika adatait — annak érintése után, hogy vármegyénkben hány és hány község termel búzát, rozsot, szőlőt, illetve, hogy a termelési irány miképpen oszlik meg, vessünk egy futó pillantást arra is, miképen oszlik meg a nagy termelési terület művelési ágak szerint. Szántóföldünk van 1,228.539 kát. hold, réts é g ü n k 227.213 kát. hold, kertünk 26.086 k. h., szőlő 106.588 k. h., legelő 300.315 k. h., nádas 21.545 k. h., erdő 175.325 k. h., egyéb adó alá nem eső földünk 166.968 k. h., összesen: 2,252.579 k. h. Nem érdektelen tudni azt sem, hogy a szántóföldi termelés miképen oszlik meg a főbb termények termelése között. Errenézve a következő adatokat nyújtja kecskeméti kamaránk: A négy főkalászosra esik: 677.728 k. h., kapásra 400.593 k. h., takarmányra 85.132 k. h., hüvelyesre 6.870 k. h., kereskedelmi növényekre 7.540 k. h., egyébre 23.026 k. h., ugarra 31.764 k. h., összesen: 1,232.653 k. h. A fentebb kimutatott szántóföld mennyisége hogy valamivel kevesebb kát. holdat tüntet fel, mint a termelési megoszlásnál kimutatott terület, ez onnan ered, hogy az üzemi kezelésnél a szántóföldön kívül megnevezett területekből a hét főtermény termelésére kellett átkapcsolni egyes területeket. Pl. hány, meg hány esetünk van olyan, hogy a kisgazda kertjébe gabonát, vagy kapást termel, aminek termelése voltaképen szántóföldi művelés alá tartozik. A hét főtermény termelését kecskeméti kamaránk adatai az alábbi megoszlás szerint mutatják: Búza 233.558, rozs 308.646, árpa 95.529, zab 31.659, tengeri 268.115, burgonya 83.945, cukorrépa 5.091 k. h. Összesen: 1,032.443 katasztrális hold. Ezeknek terméseredménye pedig: Búza 1,723.725, rozs 1,720.321, árpa 621.143, zab 184.247, tengeri 1.687.156, burgonya 1,727.059, cukor-Pestvármegye Adattára. I. rész. 65 5
