Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Gáll Imre: Mezőgazdasági élet Pestvármegyében
répa 454.800 métermázsa. Összesen: 8,118.451 métermázsa. A fontosabb kereskedelmi és ipari növények, valamint takarmánynövények céljára müveit területek nagysága a vármegye területéhez viszonyítva csekélynek mondható. így pl. kamaránk kimutatása szerint magnak való borsóból 3.068, babból, mint főtermény 908, mint melléktermény 84.018, lencséből 2.894, repcéből 1.377, dohányból 1.155, k e n d e rk ó r ó b ó 1 311, mint melléktermény 2.787, lenből 30 kát. hold van igénybe véve, míg a takarmányokból: csalamádénak 14.171, őszi takarmánynak 4.242, tavaszi bükkönynek 15.658, lóherének 7.646, bíborherének 7.646, 26.871, baltacímnek 2.992, moharnak 6.195. Összesen: 79.899 kát. hold. Nem tévesztve szem elől azt a tényt, hogy a babot mint mellékterményt kivéve az összes kereskedelmi és ipari növényeket és a takarmánynak is 60 °/o-át a közép- és nagybirtokaink termelik, világosan áll előttünk, hogy a legelőterületekben és takarmány termelésben szegényes mezőgazdaságunk állatállománya úgy számra, mint minőségre sok kívánni valót hagy fenn. A szőlőtermelés és bortermelés. Ahegyi szőlők 6.077, a síkvidéki filoxeramentes talajokra telepített szőlők 102.150, ugyanezen vidéken nem filoxeramentes talajon 3.784, öszszesen 112.011 kát. hold területéről 277.371 fehér, 245.965 siller és 24.377 hl. vörös bort nyerünk. Mint gyümölcs értékesül 63.484 q szőlő. A homokvidékeken termelő boraink minőségben versenyeznek a legkitűnőbb hegyvidéki borokkal és nem ritkán fordulnak elő 17 maligand fokos, főképen Kecskemét vidékén a tokaji aszúhoz hasonló, értékes borok. Tagadhatatlan, hogy a kisgazdák kezén lévő boraink minőségileg még igen sok kívánni valót tartanak fenn, mindazonáltal a kecskeméti kamara apostolkodása, különösen az utóbbi időkben igen gyakran beállított borkezelési tanfolyamai révén a régi savdús és savanyú borok eltűnőben vannak. Vármegyénkben élt és Katonatelepen (Kecskemét—Cegléd között) beállított szőlőterületein M a t h i á s z János hibridálásokkal olyan kitűnő csemegeszőlő fajtákat állított elő, ami vármegyénk szőlőkultúrájára döntő előnyöket hozott és az itt termelt csemegefajták az utóbbi időben Európa piacait számunkra meghódították. Legyen emléke áldott. Gyümölcstermelésünk. A gyümölcstermelés az utóbbi időben nagy méretekben bontakozik ki. A Székesfővárost környező járásokban évenkint százezrekre telepíttetnek a nemes fajtájú gyümölcsök, amire igen előnyösen hat Pest vármegyének gazdasági egyesülete kezelésében álló üllői faiskolája és a fővárostól Cegléd és Szolnok felé eső vasútvonal mentén látható faiskolák. A történelmi korokban végtelenül szegényes volt e vármegye gyümölcstermelése s kultúránk csak a XVIII-ik század elejével indult meg. Azóta keletkeztek igen jelentős piacunk: Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös, és Kiskunhalas és Kiskőrös, mint az európai exportnak nemcsak termelő, de egyúttal gyűjtő állomásai is, honnan Európa minden államába indulnak útjukra e vármegye gyümölcsértékei. Kecskeméti kamaránk adatai szerint: alma 395.712, körte 221.015, cseresznye 208.078, meggy 221.023, kajszibarack : 290.409, őszibarack 252.359, szilva 549.654, mandula 34.798, dió 126.685, más vegyesfajták: 218.826, összesen:2,518.657 darab gyümölcsfánk volt négy év előtt vármegyénk területén. 4 év alatt az új telepítésekből megeredt gyümölcsfák számát 1 millióra tehetjük, tehát m a vármegyénkben 3 és félmillió gyümölcsfánál több ontja értékeit gazdanépünk kezébe. Mint mindenféle termelésnél, úgy ennél is a talajviszonyok nagy mértékben eltagozták a vidékeket és az ős természet kézintése nyomán ma már kibontakoztak a gyümölcstermelési zónák, pl. kajszibarackban Kecskemét, Nagykőrös, Ceg- 1 é d vidéke, körtében Kiskőrös és Kiskunhalas vidéke, őszibarackban Nagytétény, Budafok, Diósd környéke, meggyben Apostag, köszmétében és málnában Szentendre környéke vezetnek vármegyénk területén. Koronája természetesen úgy a termelésnek, mint az értékesítésnek Kecskemét, hol egymagában 365.056 kajszi és rózsabarack, 360.323 szilva 221.121 drb. cseresznye és 135.875 drb. megyfát írtak össze az utóbbi számbavétel alkalmával. A sorozatos éves telepítésekkel kialakulásban állanak: a váczi járás, az aszódi és gödöllői járások községei, továbbá Kiskunhalas, Pirtó környéke. Itt említjük meg, hogy 1937-ben Kiskőrösön olyan hatalmas méretű gyümölcskiállítást rendezett a kiskőrösi járás, ami bámulatra ragadta magát a termelőket is. Az 1936. évi gyümölcsexport számbavételénél a kecskeméti állomásról exportáltak 2.5 vágón földi épért, 1.3 vágón ribizlit, 8.7 vágón meggyet, 931 vágón kajszi és rózsabaracot, 31 vágón cseresznyét, 13 vágón őszi barackot, 105 vágón almát, 10 vágón körtét, 450 vágón szilvát. Nagykőrös állomásáról 1934-ben exportgyümölcs indult: 101 vágón barack, 83 vágón szilva, 76 vágón alma, 19 vágón meggy és 2 vágón körte. Kiskunhalasról pedig 58 vágón barack, 57 vágón alma, 15 vágón meggy, 8 vágón szilva, 7 vágón körte és 1 vágón cseresznye. A termelt gyümölcsfajták közül kiemelkednek almából: Húsvéti rozmarin g. K anadai ranet, Jonathán, Entz rozmaring, Téli piros pogácsa, Nyári fontos, Piros és fehér asztrakán, 66
