Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

I. rész - Gáll Imre: Mezőgazdasági élet Pestvármegyében

egy futó pillantást kell vetnünk vármegyénk talajviszonyaira és azonnal tisztában lehetünk a jövő nagy feladataival. A kötött 300.000 kát. hold mezőgazdasági birtok talajával szemben 797.100 kát. hold fekete, laza és barna minőségű talajt találunk, amely könnyebb müvelhetőségénél fogva különösen csalogatója a kerti zöldségek, gyümölcsösök létesítésének. Vármegyénk egész területe, kivéve a meszes, szódás, (szikes) sós

106.000 kát. holdat és a 300.000 futóhomokot, amelyen Kutyatej és Báránypirosító terem, mindenfelé egyaránt alkalmas mezőgazdálkodásra. Ezt a futóhomokot azonban élesen el kell határolni a vármegye északi részében előforduló csekély értékű hegyvidéki homoktalajoktól, melyből 80.000 kát. holddal rendelkezik a vármegye. A futóhomok jelleg alá sorozott 106.000 kát. hold. napról napra szükebbó válik s ha a Kecskeméti Kamara egyebet nem tett volna 15 éves fennállása alatt, minthogy a futóhomok területek nyergébe a kisgazdákat beültette, már ez is egymagában új honalapítást jelent és azt jelzi, hogy e területek igen rövid idő alatt mezőgazdaságunk hasznosított területeivé válnak.

Ha már e kérdésnél tartunk — felemlítjük, hogy vármegyénk mezőgazdaságilag hasznosítás alatt álló területében a felsoroltakon kívül találunk értékesebb löszön, márgán vagy öntésen-képződött talajból 30.000 kát. holdat; a fakószürke és barna erdei eredetű talaj laza minőségéből 80.000 kát. holdat és a kötöttből

10.000 kát. holdat. A réti agyag és rokontípusu talajból

60.000-et, mezőségi eredetű kilugzódott degradált talajból 3.000-et, mészben szegény, szikes talajból 30.000-et, a jellegzetes vasas barna laza talajból 75.000-et, a kötöttből 80.000-et, a vörösesből 30.000-et, a fiatal öntés talajból 100.000-et, mészben gazdag tőzeg talajból

3.500-at és a közömbös láptalajokból 1.000 kát. holdat.

Az itt felsorolt talajnemek mindegyike elsőrendű termelő talaj, ha a művelés a talaj igényességéhez igazodik és a gazda megadja a földnek, amit a növénytermeléssel abból kivon. Alig van néhány kát. hold hasznavehetetlen területünk s ha mégis ennek dacára itt-ott, a kultúrának elhanyagolt állapotával és csekély termelési eredményekkel találkozunk, annak oka a föld tulajdonságán kívül fekvő okokban, legtöbbször a gazda hibájában keresendő, hiszen az újabb gazdasági tudás vívmányai a leghaszontalanabb illanó h o m o k v i 1 á g b a n is csodálatos termelési eredményeket hoznak ki a földből.

Hogy a felsorolt különböző talajok uralkodó, átfogó rendszerrel hol fordulnak elő, a magyarázat igen könnyű. A hegyvidéki talajok a Pilisi hegyektől és Cserháttól Ceglédbercelig átcsapva a Dunántúli csücskökre, töltik be a vármegye területét. Ugyancsak itt láthatjuk és Lakytelek vidékén a változatosabb meszes és mészszegény talajokat, míg a szikes talajok nagy csoportjai K u n s z e n t m i k 1 ó s-K a 1 o c s a között, az úgynevezett Dunavölgyi szikeseknél mutatkoznak és a vármegye mezőgazdasági talajának 60 °/o-át adó homoktalajok úgyszólva minden járás területén.

Az a b o n y i járásban Törte 1-A bonytól Tószegig kötött barna és sötétbarna mezőségi, Tószegtől a Tiszáig réti agyag és kötött mészszegény szik. Abonytól Nyáregyházáig meszes, szódás, mészszegény szik. Ettől délre réti agyag laza szerkezetű talajok vannak.

Az alsódabasi járásban: Ócsa környékén láp és tőzeges, mészben gazdag márga, további vidékeken igen rossz homok, majd mezőségi homok és futóhomok tarkázva meszes, szódás, szikes laza talajokkal vegyül el.

Aszódi járásban: a Galga mentén erdei barna, Boldog község környékén mezőségi homok, meszes, szódás, kevésbbé szikes, ettől délre öntéstalajok, barna erdei földekkel és laza homokkal keverve.

Budakörnyéki járásban: északi részen meszes, kavicsos hegyvidéki, déli részen degradált (kilúgozott) középkötött talajok.

Cegléd m. városban: északon barna, kötött, mezőségi szikkel tarkított, délre homok, futóhomok meszes és szikes foltokkal tarkázva.

Dunavecsei járásban: középkötött barna mezőgazdasági földek homokkal tarkítva. A p o s t a gt ó 1 keletre futóhomok, délre szikes mészben szegény, míg a D u n a mentében öntéstalajok.

Gödöllői járásban: laza szerkezetű homok és könnyű vályog középkötött és kötött erdei származású talajokkal tarkázva találhatók.

A gyömrői járásnak: erdei származású barna homoktalaja déli részen barna mezőségü talajba csap át.

Kalocsai járásban: a Duna mentén öntéstalajok, szomszédságában réti agyag, tovább mészben szegény szikesfoltok vannak, melyeket Dusnoktól délre sötétbarna és barna homoktalajok váltanak fel.

Kiskőrösi járásban: Kalocsa város fekete agyag földjeitől réti agyagba átmenve mezőségi és igen gyenge homoktalajok az uralkodók.

Kiskunfélegyházái járásban: barna mezőségi és futóhomoktalaj meszes, szikes talajokkal tarkázva. A1 p á r környékét réti agyag és a keleti részen kötött, mészben szegényes szikes talajok uralják. A város mezőgazdasági területe barna homok és fekete föld.

Kiskunhalas városnál barna poszahomok váltakozva igen kevés kötött minőségű márga talajjal.

Központi járást: öntéses, barna, mezőségi homok, ártéri, a hegyvidék felé barna erdei, meszes, kövecses kötött rendzina talajok uralják.

63