Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

te mint MÁV gyakornok. 1922-ben vo­nult nyugalomba, mint számvizsgáló. 1928-tól a mai napig, fogyasztási adó­ellenőr helyben. 1937-óta elnöke a Ház és Telektulajdonosok E. Felesé­ge: Könczöl Sarolta. Mogyoró János malomtulajdonos. * 1891 Kiskunfélegyháza. Iskolái el­végzése után a malomipart tanulta ki. 1921-ben önálló molnár lett. Szívógáz­­mótorral működő, 23 lóerős malmát 1924-ben alapította. Üzeme állandóan 7 alkalmazottat foglalkoztat. A világ­háború alatt több hadikitüntetést szer­zett. Neje: Seres Erzsébet. N „Nagybátony-Ujlaki“ Egyesült Ipar­művek r.-t. mai szervezetét 1928-ban nyerte, amikor a Nagybátonyi Szén­bánya r.-t. magába olvasztotta az 1869- ben létesült Újlaki Tégla- és Mészégető Részvénytársulatot, valamint annak le­ányvállalatát az Egyesült Építőipari és Hajózási Részvénytársaságot. Gyárte­lepei Bpest, III.. Bécsi-ut 203-211., Péterhegy, Szentendrei ut, Basaharc (Esztergom mellett), Pestszentlőrinc Gyömrői-út 88. A salgótarjáni szén­medencékben fekszik a vállalat szén­bányája Nagybátony községben. A szenet a legmodernebb szeparációs berendezéssel tisztított állapotban és öt­féle osztályzásban hozza a vállalat forgalomba. A vállalat saját tőkéje 15 millió pengőt meghalad és üzemeiben többezer munkást foglalkoztat. Nagykátai tejszövetkezet, mint az OMTK tagja. 1933-ban alakult a helyi gazda közösség kezdeményezésére. A szövetkezet géperőre berendezett üzem, mely a mai kor igényeinek megfelel. Az üzemben 10 állandó alkalmazott dolgozik. Elnöke Németh István, al­­elnöke Gallay István, ügyv. ig. Ud­­vary László. Nagykovácsy üzletház tulajdonos: Nagykovácsy Milenkó m. kir. kor­mányfőtanácsos. Budapest és az or­szág egyetlen 100 °/o-os keresztény kézben lévő nagyáruháza, amely elő­kelő helyet foglal el az ország keres­kedelmi életében. A cégtulajdonos kü­lönös elismerést érdemel alkalmazottai szociális kívánalmai teljesítésével és azzal, hogy a hazafias és jótékony megmozdulásokban mindenkor vezető szerepet játszik. Q Quitt József vegyeskereskedő. * 1864 Nyitra. Középiskoláit az ottani piarista gimnáziumban végezte, majd Budapesten magántisztviselő volt. 1888 óta Csömörön, mint önálló vegyes­­kereskedő működik. Tényleges szol­gálatot 1886-ban 14. h. gy. e.-nél és szkv. rangban szerelt le. Virilis k. képv. test. Izr. hitközség volt titkára jegyzője és gondnoka. Felesége: De­utsch Ida. Fia Q. Géza hdj. őrmes­teri rangban az orosz tűzvonalban hazája védelmében hősi halált halt. R Radóczi János gazdálkodó. * 1858 Kiskunmajsa. Ősrégi helyi családból. Már nagyatyja bírája volt a község­nek. A gazdálkodást atyja mellett sa­játította el és 1886 óta önálló gazdál­kodó. Jelenleg 30 holdas birtokát ve­zeti. Felesége: Petri Rózsa, öt gyer­mekük volt, akik közül két fiuk Jenő és Kálmán a hazájuk védelmében hősi halált haltak. János fia végigküz­­dötte a világháborút és mint 50 °/o-os rokkant szerelt le. Ranyák János csizmadiamester. * 1889 Aszód. Iskolái után iparát atyja mellett tanulta ki és mint segéd Buda­pesten fejesztette szaktudását. 1920- ban Aszódon alapította meg üzemét, melyet két alkalmazottal azóta vezet. A világháborúban az orosz fronton küzdött, egyszer megsebesült és sza­kaszvezetői rangban az összeomlás­kor szerelt le. Felesége: Pál Mária. Gy. Edit és László. néhai Rappensberger Andor ny. áll. titkár. * 1863 Vác. A Selmecbá­nyái akadémia elvégzése után állami szolgálatba lépett, mint a földmívelés­­ügyi minisztérium h. államtitkára vo­nult nyugalomba. 1936-ban halt meg. özvegye Hausner Emma. Gy. László, Emma és Gyula. Rákóczi gazda kör. Nagykáta. 1920-ban alakult. Jelenleg 150 tagot számlál, a körnek saját háza és könyv­tára van. Elnöke Udvary László, al­­elnöke Pikó Menyhért. s dr. Sándor István igazgató főorvos. * 1881 Temesvár. Középiskoláit Baján, az egyetemet Budapesten végezte. Ko­lozsváron és Budapesten, mint tanár­segéd működött. 1911-ben lett igazgató főorvos Újpesten és azóta itt működik. Részt vett a világháborúban. Több tudományos közlése német, angol és magyar tudományos szaklapokban je­lent meg. Sch Schmitterer Károly nagybérlő, hentes- és mészáros. * 1886 Monor. Az üzlet nagyatyja által 1838-ban lett alapítva, melyet később édesatyja vett át, jelenlegi tulajdonosa 1910-ben vfett át és azóta vezeti azt. Középiskolái elvégzése után édesatyja mellett a ke­reskedői szakmát tanulta ki. Három éven keresztül Bécsben is gyarapította szakismereteit. 1922 óta mint nagybér­lő is gazdálkodik, 1800 holdas bérle­tén. Birtokán egy mezőgazdasági szeszgyár is működik saját vezetése alatt. A világháború alatt a 32. h. gy. e. kötelékében a szerb és az orosz fronton 36 hónapon keresztül harcolt. Háromszori sebesüléssel, szakaszve­zetői rangban és mint Kcsk. tulajdo­nosa szerelt le. 15 éve tagja a vm. tör­vényhatóságának, róm. kath. egyház tanácsosa, a k. képv. test.-nek és tagja minden hazafias és kultúrális egyesü­letnek. Schuszter Gyula kertész. * 1889 Rákosszentmihály. Iskolái elvégzése után a kertészi pályára lépett és ab­ban kiképezve magát 1919 óta Andor testvérével önálló kertész. A világhá­borúban a galíciai fronton küzdött. Kit.: II. o. e., br. v. é., seb. érem. Schwarcz Adolf kereskedő. * 1873 Kunszentmárton. Iskolái elvégzése után szakmájában Szentesen képezte ki magát. A világháború alatt az 1. h. gy. e.-ben teljesített szolgálatot. A vi­lágháború után pár évre rá 1921-ben önállósította magát, üzletet nyitott, amelyet 1933 óta fia vezet. Községi képv. test. tag, Dalárda, Sport Egy­let stb. pártoló tagja. Nős. Gy. Ist­ván, Pál, Margit. Schwarz Emil bornagykeresk. és borbizományos. * 1903 Kiskőrös. Kö­zépiskolai tanulmányai után Berlinbe ment tanulmányútra, ahol az erjedés­­tani szakiskolát és az állami italvegy­­elemzési intézet tanfolyamát végezte el. Később egy likőr- rum és eszenc gyárnál működött több hónapon ke­resztül, mint gyakornok. Berlinből Szabadkára került, ahol egy bornagy­kereskedelmi cégnél praktizált 4 éven át. 1929-ben alapította meg a jelenlegi cégét. Üzleti forgalma Budapest és környékére terjed ki. Felesége: Kálisch Eszter. Gy. Marcell és Judith. — Schwarz István, kereskedő. * 1901 Cegléd. A kereskedői szakmát édes­apja mellett üzletében sajátította el. A Nemzeti Hadseregben teljesített szol­gálatot. Az üzlet törv. bej. cég. Az üzlet saját házában van. Schwarz Manó sörbizományos. * 1873 Kiskőrös. Iskolái elvégzése után, mint magántisztv. működött Bécsben 21 esztendőn át. 1910-ben tért vissza Kiskőrösre, ekkor lépett be az öccse Sch. Ármin által alapított sörbizo­mányi cégbe. A céget 1920-ban vette át saját kezelésébe és mint bejegyzett cég működik és az egész környék sör­szükségletét ő látja el. Tagja a k. képv. test.-nek, a Polgári Kaszinónak volt hosszú éveken háznagya, az Izr. Hitk. volt képv. test. tagja 15 éven keresztül. Felesége: néhai Weisz Gi­zella. Gy. Andor és László. 232

Next

/
Thumbnails
Contents