Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
Schweiger Károly vaskereskedő. * 1878 Kecskemét. Szakmájában Kecskeméten képezte ki magát és u. ott szabadult fel, s e szakmában Budapesten 5 évig dolgozott. 1899-ben bev. a cs. és kir. 7. utász zlj.-hoz és 1902-ben a Ludovikára került mint műszaki s. oktató, ahol 1913-ig teljesített szolgálatot. 1914-ben a világháború kitörésekor bev. a 29. gy. e.hez. A szerb, olasz, román és az orosz fronton 38 hónapig teljesített katonai szolgálatot. Kit: I. o. e. v. é., II. o. e. v. é. 3 sávval, br. v. é., Kcsk., rokkant é., jubileumi e. é. 12 éves szóig, e. k. Tiszthelyettesi rangban szerelt le. A háború után 1921-ben alapította meg a jelenlegi vaskereskedését, melyet önállóan vezet. Kereskedelmi Casinó, Iparos Kör, Orsz .Frontharcos Szöv. tagja. Felesége: Grünhut Eszter. Gy. Tibor. Sz Szalay József ny. MÁV főművezető. * 1878 Norap. Budapesten kitanulta a műszerészipart, 1897-óta áll a MÁV szolgálatában, 1911-ben lett kinevezve, mint főművezető 1934-ben vonult nyugalomba. 1935-óta a község pénztárosa. Felesége: Groszberger Dorottya. Szálkái Béla gépészmérnök, gyártulajdonos * 1885 Kismaros. Iskoláit Budapesten végezte. A magyar Siemens Schuckert Műveknél 14 évig működött. Részt vett a világháborúban az orosz, szerb fronton küzdött. 1918-ban, mint géppuskás főhadnagy szerelt le. Kit. br. v. é. Sig. Laud. II o. katonai érdemkereszt. 1920-ban megalapította gépek és villamos készülékek gyárát. 60-70 embernek nyújt megélhetést és 8 tisztviselőnek. Felesége: Ditrói Margit. Gy. Margit, Júlia, Béla. Szebeni Pál gazdálkodó. * 1876 Cegléd. Régi ceglédi családból származik. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte. 1900-ban önálló gazda lett. Résztvett a világháborúban, orosz fronton küzdött. 30 holdon kezdte a gazdálkodást, melyet szorgalmával 50 holdra növelt. Felesége: Farkas Lidia. Gy. Pál. Szimonides Hermina ny. állami isk. tanítónő. Középiskoláit s a tanítónőképzőt Szabadkán végezte. Itt nyert oklevelet 1883-ban. Tanítónői pályáját Kecskeméten a városi iskolában kezdte s 1889-ben történt államosítás után mint állami tanítónő 33 éven át működött. Hosszú és eredményes munkásságáért feletteseitől elismerésben és több kitüntetésben részesült. Félegyházán 1916-ban telepedett le. néhai nemes Sztriha Sándor Kiskundorozsmán született. Gazdasági akadémiát Magyaróvárott végezte, honnan gróf Degenfeld Lajos birtokára került mint önálló gazdatiszt, hol e tisztet 30 évig töltötte be. A birtok parcellázása után Jászszentlászlón homokterületet tett saját szőlőtelepítésével értékessé. Felesége kis és nagyselmeczi Tholt Gizella budapesti törvényszéki bíró leánya. A birtokot jelenleg fiuk Sztriha Sándor okleveles gazdatiszt vezeti, ki a háború alatt harctéri szolgálatot teljesített, majd orosz fogságba esett. T Taksonyi állami elemi iskola. 1883- ban létesült. 7 tantermes és 7 tanerős. Növendékek száma az 1938-as tanévben 313. Tanítói könyvtár 200, ifjúsági könyvtár 341 és a népművelési könyvtár 460 kötetből áll. Igazgató: Borbás János. u Udvary László tejszövetkezeti ügyv. igazgató. * 1901 Nagykáta. Iskolái elvégzése után gazdálkodni tanult. Majd 30 hold földön önálló gazda lett. Téli gazdasági szaktanfolyamot végzett. A helyi tejszövetkezet alapító tagja, 1936 óta ügyv. igazgatója. Felesége: Búkor Veronika. Gy. László, Etel, István. Ü Üllői Szent Ilona gyógyszertár, Üllő. 1896-óta áll fenn a gyógyszertár, mely személyi jogú. Megfelelő laboratóriummal van ellátva. Az összes pénztárak részére szállít. y néhai Vértesy Ferenc ny. tanító. * 1865 Pusztavár. Tanítói oklevelét Győrben szerezte. Mint tanító több helyen működött. 1888-ban került Nagykátra, ahol 1925-ig, nyugalombavonulásáig, működött. 1933-ban hunyt el. Felesége: dubniczai Dubniczky Franciska. Gy. Károly, ny. huszárkapitány, Ilona, férj. Pornai Benő. w dr. Wiederkehr József kanonok, pápai prelátus. * 1872 Apatin. A teológát a bécsi egyetemen végezte. 1895-ben Kalocsán ordinált. 1895— 1902 között káplán volt, 1903—1911 között mint teológiai tanár és igazgató működött. 1911—1921 között plébános volt Futakon, majd 1921-ben kanonokká nevezték ki. 1922-ben c. apát, 1936-ban pápai prelátus. 1923—■ 1926 között és 1930 óta a káptalani javak kormányzója. Várm. th. biz. tag, a város képv. test. tagja és a kalocsai egyházmegyei missziós egyesület elnöke. Zs Zsolnay József a kiskunfélegyházai városi villanyüzem főgépésze. * 1887 Kiskunfélegyháza. Iskolái elvégzése után a géplakatos iparban szabadult, majd mint segéd fejlesztette szaktudását. 1914-ben lépett a városi villanytelep szolgálatába és 1924-ben nevezték ki főgépésszé. Felesége: Zsigó Magdolna. Zsolnay László ny. városi tűzoltó. * 1869 Kiskunfélegyháza, ősrégi helyi családból származik. Iskolái elvégzése után a szülői háznál gazdálkodott, majd a város szolgálatába lépett. 20 éven keresztül volt a tűzoltó test.-nek tagja. Felesége: Kovács Mária. Gy. András, István, László, akik a világháborút végig küzdötték, Pál, János, Sándor, Margit, Rózsi. mvf-j
