Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
Kiskunfélegyházái mozgókép színház. A mozi vezetését 1932-ben Salgó Imre vette át, aki ezt teljesen átszervezte, új gépekkel szerelte fel. Befogadó képessége 290 személyes. A mozi épületét néhai Schweiger Lajos 1913-ban építette. A tulajdonjog 50 °/o-ban hadirokkantak gyermekeié. Kisoroszi ref. egyház. A feljegyzések szerint 1783 óta áll fenn és írott anyakönyvek is azóta vannak. Első lelkésze Ecsedi Mihály volt. Temploma 1803-ban épült, egy tornyos, befogadó képessége 300 lelkes. Az egyház lélekszáma 428. Világi gondnoka: G. Szabó József, lelkésze: Rohonczy János. Kisoroszi rk. egyház. 1788 óta áll fenn és írott anyakönyve is azóta van. Első plébánosa Kondor Lőrinc volt. A templom ugyanakkor épült barokk stílben, egy tornyos, három harangos. Befogadó képessége 500 lélek. Az egyház lélekszáma 640. Plébánosa: Margorin István. Kiss Márton oki. áll. tanító. * 1875 Esztergom. A tanítóképző elvégzése után több községben működött, majd 1909 óta Vecsésen tanít. Résztvett a világháborúban, az olasz fronton fogságba esett, ahonnan 1919-ben szabadult. Kit.: Kcsk., br. v. é., háb. e. é., Osztrák, Porosz Tiroli e. é. Német becsületrend. Régészeti kutatásokat is végzett, több gyűrű és egyéb tárgy van a birtokában. Kiss Sándor asztalosmester, ipartest. elnök. * 1874 Tasnád. Isk. után asztalos mesterségben szabadult fel, amelyben Nagytétényben 1895 óta önálló iparos. Ő szervezte meg az iparos kört, melyből az ipartestület alakult. Ennek 1933 óta elnöke. Egyúttal a község bírája is és mint ilyen a község vezetésében nagy szerepet játszik. A vezetése alatt álló ipartestületnek 227 tagja van. Klein József korcsmáros. * 1894 Nagykőrös. A kereskedői szakmát ugyanott tanulta ki, mint segéd Budapesten működött, önálló 1936 óta Újpesten. Részt vett a világháborúban, orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett, 1918-ban szerelt le. Kit.: Kcsk. Felesége: Stiaszni Olga. Gy. Júlia. Knőbl Rezső uradalmi erdész. * 1865. Iskoláit Vácott és Kecskeméten végezte, majd erdészeti szakvizsgát tett. 1885-ben a királyi uradalom szolgálatába lépett. A világháború elején bevonult, de mint nélkülözhetetlen szakembert, csakhamar felmentették. 1933-ban hunyt el. Özvegye: Libthay Ottilia. Koczó József gazdálkodó. * 1872 Üllő. Szülei mellett tanulta a gazdálkodást. 1895-ben önálló gazda lett. Résztvett a világháborúban, a román és a szerb fronton küzdött. A gazdakör társelnöke, kath. kör. tag, az OKH alelnöke. Felesége: Mezei Etel. Kotzó István gazdálkodó. * 1862 Üllő. Iskolái elvégzése után a családi birtokon gazdálkodott. 1893- ban lett önálló gazda, 24 holdon gazdálkodott, amit 44 holdra gyarapítót t. 40 év óta résztvesz a közügyekben, 1928 óta közgyám. Felesége: Kiss Rozália. Komlós Sándor rt. ügyv. ig. * 1890 Mezőkövesd. Iskoláit Budapesten végezte. Újpesten 24 éven át mozitulajdonos volt. 1933 óta rt. ig. Résztvett a világháborúban, a szerb, orosz frontokon küzdött. Kit.: II. o. e., br. v. é., Kcsk., háb. e. é, Felesége: Schultz Olga. Kovács Antal malomtulajdonos. * 1867 Gyoma. Mezőtúron végezte középiskoláit és szakmájában Dévényben 1883-ban szabadult fel. Működését Békéscsabán kezdte meg, majd Mezőberényben, Gyomán, Kunhegyesen és Budapesten folytatta. A Kann és Heller bpesti cég malomosztályán 10 éven át töltött be vezető szerepet. Több malom tervezését és kivitelét intézte. Az országban a félmagas őrlés bevezetése az ő nevéhez fűződik. 1908-ban Kalocsán építette meg az első malmát, melyet 1916-ig vezetett, akkor vette át jelenlegi üzemét. A malom vezetésében három fia is résztvesz. Egyik fia Antal, mint frontharcos küzdött a háborúban 18 hónapig. Kit.: br. vit. é. II. o. e. és tizedesi rangban szerelt le. A múltban tagja volt a megye törvényhatóságának és a k. képv. test.-nek. Tagja az Úri Casinónak 1925-ben a Faluszövetség oklevéllel tüntette ki. Gy. Margit, Antal, Irén, Lajos, Pál és Rózsi. Kovács Dezső hengermalma, Cegléd. 1914-ben alapította a malmot Kartai István. Később a Carbon szénkereskedelmi vállalat tulajdonába ment át. Jelenlegi tulajdonosa 1931 aug. 1-én vette meg és azóta vezeti. Vám és kereskedelmi malom. 5 pár önműködő hengerkerékkel 90 HP. gőzgéppel, saját villanyvilágítással, 1 darázskővel és 1 medikálóval van felszerelve. Napi teljesítőképessége 12 órai munkaidőt számítva 100 q. darálnivaló és 100 q gabona. Átlag 16 embernek ad kenyeret és üzletköre Cegléden kívül Budapest és környékére terjed ki. Kovács István Beszkárt ellenőr. * 1875 Tarnabod. Középiskoláit Egerben végezte. Nagybátyjánál gazdálkodással és kertészettel foglalkozott, azután leszolgálta tényleges katonaidejét. 1905-ben a városi villanyos vasúthoz került, mint kocsivezető, majd később ellenőr lett. 1937 óta lakik Vasadon, ahol gazdálkodik. Felesége: Nánnásy Lidia. Kovács József a takarékosság vezetője. * 1869 Jánosháza. Vaskereskedői szakmát tanulta, több helyütt működött, Sümegen lett önálló 1895- ben. Békebeli katonai szolgálatot teljesített, a világháborúban is résztvett. Felesége: Kohn Hermina. Gy. Cecilia. Kovács Rezső malomtulajdonos. * 1892 Budapest. Középiskolái elvégzése után atyja, néhai K. József mellett Bikái és Gyüre községben tanulta ki a malomipart és abban 1922-ben Tápiógyörgyén, mint malombérlő lett először önálló. Utána Szigetszentmiklóson volt 4 évig malombérlete majd 1927-ben került Ceglédre, ahol először malombérlő volt, 1931-ben pedig malmot vásárolt, amit azóta vezet. A világháborúban a 32. gy. e.-del 11 hónapig az orosz harctéren teljesített szolgálatot és egyszer megsebesült. A MOVE és Széchenyi kör társelnöke, a v. képv. test. tagja, a választott bíráskodási központ szakmai képviselője. Felesége: B. Farkas Zsuzsánna. Gy. Karolin és Dezső. dr. Kócs István ügyvéd. * 1881 Hajdusámson. Az egyetemet Budapesten végezte. 1913-ban kezdte működését Budapesten. 1914-ben hadbavonult, fogságba esett, ahonnan 1920- ban szabadult. 1933-től helyben ügyvéd. Számos helyi intézmény vezető tagja. Felesége: Faltay Teodóra. Kukla Benjámin gazdálkodó. * 1874 Czegléd. Ifjú éveit atyja gazdaságában töltötte. 1901 óta lett önálló gazda. Résztvett a világháborúban, egyszer sebesült és mint 25 %>-os rokkant szerelt le. Számos helyi intézmény vezető tagja. L Lovas Béla molnármester. * 1907 Őbecse. Középiskoláit Kecskeméten végezte, mely után a malomiparban képezte ki magát. Előbb mint molnár és főkönyvelő működött különböző cégeknél, majd 1936-ban fivére ifj. Lovas Mihállyal megvásárolja az alpári gőzmalmot, melyet a két testvér azóta önállóan vezet. Községi képv. test tag, Levente és Ipartest, jegyző. Felesége: Pethő Sára. Fivére ifj. L. Mihály * 1914 Őbecse. Felsőkeresk. érettségit Kecskeméten tett, majd a molnáripari szakmát tanulta ki. 1936 óta vesz részt a malom vezetésében. M Mihályi Henrik közs. fogyasztási adóellenőr. * 1887 Temesvár. Temesváron végezte iskoláit, ugyanott kezd281
