Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
birtokát gyermekei vezetik. Felesége: kállai Seres Anna. Kilenc gyermeke van. Varga Pál korcsmáros. * 1869 Szentmártonkáta. Iskolája elvégzése után a bognár mesterséget tanulta ki, amelyet mint segéd Bpesten és az ország több városában gyakorolt. 1891- ben bevonult a jászberényi 1. hgye.hez. Leszerelése után mint bognármester Szentmártonkátán önállósította magát, majd Maglódon, Gyomron és másutt működött. Forró-pusztán mint gazd. kerékgyártó dogozott. 1927-ben nyitotta meg szentmártonkátai korcsmáját, melyet azóta vezet és emellett gazdálkodással is foglalkozik. Felesége: Yégh Mária. Varga Sándor főjegyző. * 1882 Szeged. Középiskolai tanulmányai elvégzése után a közigazgatási pályára lépett. Pályáját Kiskőrösön kezdte meg. 1924-ben a község főjegyzőjévé választották meg és azóta is ott működik. Készt vesz a község minden hazafias és kulturális megmozdulásában és több egyesület lelkes vezetője és tagja. Varga Sándor gazdálkodó. * 1904 Cegléd. Iskolái után atyja gazdaságában segítkezett, majd annak halála után önállóan vette át a gazd. vezetését. Az 50 k. holdas családi birtokon belterjes gazdálkodást folytat. 1928- ban a községi szeszfőzdét veszi kezelésbe, mely a környék gyümölcs feleslegét dolgozza fel. Felesége: Szabó Mária. néhai Varga Sándor k. végrehajtó. 1880 Tiszaföldvár. Iskolái elvégzése után előbb az ipari pályán működött, majd a drogéria szakmát tanulta ki. Ezután tényleges katonai szolgálattételre vonult be. Leszerelése után Tiszaföldvár község szolgálatába lépett, majd 1909-ben Kiskunmajsán választották meg k. végrehajtóvá és itt 29 évig megszakítás nélkül működött. 1937 márc. 20-án halt meg. A világháborút a 13. h. gy. e.-del az orosz harctéren küzdötte végig és mint 50°/oos rokkant az összeomláskor szerelt le. Több harctéri kitüntetést kapott. Özvegye Kardos Mária. Gy. Mária, Terézia, Erzsébet. özv. Varga Sándorné. * 1882 Budapest. Ugyanitt végezte iskoláit az angol kisasszonyok intézetében. Férje a Magyar Élet- és Járadékbiztosító Intézet alapítója volt. 1912 óta Gödöllőn lakik. Varjú János bérlő. * 1893 Soltvadkert. A gazdálkodást édesatyja birtokán sajátította el. A háború után Bugacon lett bérlő, majd 1922 óta Bócsán bérel 200 k. holdas birtokot. A világháborút végigküzdötte és 39 havi frontszolgálatot abszolvált. A község közéletében 6 éve, mint esküdt veszi ki a részét. Felesége: Csépai Ilona. Varró István gazdálkodó. * 1871 Tápiógyörgye. A gazdálkodást édesatyja mellett sajátította el és 1892-ben tényleges katonai szolgálatot teljesített. Főtüzéri rangban szerelt le. Jelenleg önálló gazdálkodó, volt képv. test. tag és az egyház tanácsának tagja. A tápiógyörgyei templom részére 600 pengőt adományozott, melyből 2 szentszék tartót emeltek a templomban. 1937 karácsonyán ünnepélyes keretek között szentelték föl. Felesége: Nagy Vera. Dr. Varsányi Gábor földbirtokos, ügyvéd. * 1855 Dömsöd. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és itt is nyert ügyvédi oklevelet. Ügyvédjelöltként Budapesten és mint gyak. ügyvéd Dömsödön praktizált egész 1914-ig. Ekkor nyugalomba vonult és a saját birtokán gazdálkodott 1934-ig, amikor elhunyt. Szivén viselte a k. ügyeit, részt is vett annak vezetésében, úgy a gazdasági mint a politikai és kultúrális irányú megmozdulásában. Nemzetgyűlési képv., k. képv. test. t. A család ősrégi ügyvédi és dömsödi eredetű. Felesége: Karászy Julianna. néhai Varulpa Károly ny. MÁV áll. elöljáró. * 1870 Kiskunfélegyháza. Iskolái elvégzése után tanítói oklevelet szerezte meg és pályáját, mint tanító kezdte meg. Később a MÁV szolgálatába lépett, ahol 26 évig működött. Buziásról az eskü megtagadása miatt menekiinie kellett és igy került vissza Kiskunfélegyházára, ahol 1922-ben vonult nyugalomba és 1932-ben halt meg. Felesége: Tóth Rozália, aki Temesvárott, mint magántisztviselő működött. Gy. Károly oki. tanító, Ilona. oki. óvónő és László. Vas János törvénybíró, gazdálkodó. * 1870 Ráckevén tősgyökeres helyi családból. Iskoláit ugyanott végezte. Iskolái utáli a szülői háznál kezdett gazdálkodni és 1903-ban lett önálló gazda. Eleinte bérleten, majd saját birtokán gazdálkodott. Szorgalmas munkájával feleségével együtt hét hold földet szereztek. 1914-ben az 1. h. gy. e.-del hadba vonult és a szerb, olasz, oláh hadszíntereken 48 hónapig teljesített frontszolgálatot. 1918- ban szerelt le, mint a br. v. é. és a Kcsk. tulajdonosa. 3 évig volt elöljáró és 1938-ban gazdatársai bizalma, mint legérdemesebbet a törvénybírói székbe ültette. Iskolaszéki t. Minden mozgalomból, ami községe javát szolgálja kiveszi részét. Felesége: Kreisz Anna. Foss István hentes és mészáros. * 1905 Sáregres. Iskoláit Sáregresen és Erzsábethalmán végezte, mesterségét Hajóson tanulta ki. Baján 8 évig működött, mint üzemveztő. 1936-ban költözött Hajósra, ahol üzletet nyitott. 1936-ban katonai szolgálatot teljesített. Iparos kör t., MOVE tag. Felesége: Somogyi Antónia. Gy. Márta. Vas Mór gyártulajdonos. * 1871 Belakocina. A gyár 150 éves. Alapítója: br. Podmaniczky János. Gyárvezető: Vas Kornél tart. hadnagy. A gyár tégla és virágcserép, agyagárú és kerti kerámia gyártására van berendezve. A Faluszövetség 1920-ban tartott kiállításán nagy ezüst éremmel lett kitüntetve. Fa sós Lajos tejtermék és sajtkereskedő. * 1882 Cegléd. Iskoláinak elvégzése után a tejfeldolgozó ipart atyja mellett tanulta. 1926-ban szaktanfolyamot végzett, mely után üzletét modern feldolgozási gépekkel szerelte fel. Üzeme juhtúró és sajt készítésére van berendezve. A túró „Tiszavidéki juhtúró“ név alatt van forgalomban, egyenlőre csak belföldi fogyasztásra. Az üzem vezetői és munkásai a család tagjaiból kerülnek ki. Városi képviselő s a ref. egyház presbitere. Felesége: Bodán Zsuzsanna. felsővattai Vattay Dezső ny. m. m. kir. jószágigazgató. * 1877 Budapest. Középiskolái elvégzése után gazd. szakiskolát végzett Kassán, oki. 1899- ben nyert. Pályáját 1900-ben a kisbéri állami ménesbirtokon kezdte meg, mint old. gazdatiszt, 1906-ban áthelyez ték a földművelésügyi minisztériumba, ahol az állami fürdők referense lett. A világháború kitörésekor bevonult a 29. népf. gy. e.-hez. A szerb és az olasz frontokon teljesített arcvonali szolgálatot. 1916-ban hivatalból felmentették a harctéri szolgálat alól és a pozsonyi hadtestparancsnokságnál a földművelésügyi min. megbízottjaként működött, a hadifogoly kirendeltségnél egész az összeomlásig. Ezután ismét visszahelyezték a minisztériumba, ahol a munkásügyi ü. o.-ban a gazd. főosztálynál működött. 1921-ben Gödöllőre került és a kasznári hivatal vezetője lett, majd több helyen is működött, míg 1938-ban a mezőhegyesi m. kir. állami ménesbirtok igazgatójaként vonult nyugalomba. Népfelkelő százados. Kcsk. tulajdonosa. Hosszú szolgálati ideje alatt pontos és lelkiismeretes munkája elismeréséül, több ízben kapott dicséretet, III. o. polg. hadi érd. kér. tulajdonosa. 1925-ben gazd. tan. címet nyerte el. Tagja a mezőhegyesi k. képv. test., az ottani tűzoltó test.-nek, a Hangya díszelnöke, ig. tagja a Sz. Cs. Vasútnak és több egyesület tagja és elnöke. Felesége: Halácsy Anna. felsövattay Vattay Gusztáv ügyvéd, földbirtokos. * 1849 Panyi-Daróc. Középiskoláinak elvégzése után a jogi — 214 — \
