Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

pályára lépett. Jogi tanulmányait Bu­dapesten végezte. Ügyvédi vizsgát u. ott 1875-ben tett. Ügyvédi praxist 1894- ig Budapesten folytatott, majd 1894-től a háború kitöréséig Pomázon saját ügyvédi irodája volt, azóta pedig saját birtokán vezeti a gazdálkodást. A múlt­ban tagja volt a vm. törvényhat. biz.­­nak, k. képv. test.-nek. A Yattay család ősidők óta él a környéken. 1850- es években szerzett nemességet. Po­­máz, Budakalász, Csobánka, Nagyko­vácsi, Dunakeszi, Soroksár, Áporka és a környező községek egész sora a család birtoka volt. Ezen birtokokat a család Budavár visszafoglalásakor szerezte. Róluk nevezék el a község egyik utcáját, Vattay utcának. Fele­sége: néhai Mares Vilma. Váchartyán és Vidéke Fogy. és Ért. Szöv. 1907-ben alakult. Első el­nöke Gosztonyi Tibor cs. és kir. ka­marás. A szövtkezet 31 évi működése alatt sokat fejlődött. Fejlődésében nagy szerepet játszott Kopa Lajos fő­jegyző. Jelenlegi elnöke Gosztonyi Tibor, íigyv. igazgatója Kónya Gyula ref. lelkész. Váchartyáni ref. egyházközség. A reformáció első évtizedeiben alakult. Működéséről írásbeli feljegyzések már a KVIII. század elejéről is vannak. Temploma 1785-ben épült. Az egyház­­községhez földbirtok is tartozik, mely­nek javadalmasai a lelkész, tanító és a harangozó. Jelenlegi lelkész, Kónya Gyula 1922 óta áll az egyházközség szolgálatában. A lelkész Váchartyán életében élénk kulturális és gazdasági tevékenységet fejt ki. Vác és vidéke Hitelszövetkezet, mint az 0. K. H. tagja. 1900-ban alakult Bauer Mihály és Donovitz Ferenc kezdeményezésére. Igazgatóság: Koko­­vay János, Szigvart János, Bernát András, Benkó István, dr. Gurszky Rezső, dr. Herrhof Mátyás, Melha Endre, Mireisz L. József, Novotnnyi Jenő, Quell Rudolf. Tagok száma 941, 2125 üzletrésszel. Váci ág. ev. Egyházközség. 1836. évben alakult. Hozzátartozik a Nógrád megyei Rád község, a Pest megyei Sződiget, Alsó- és Felsőgöd, Nógrád­­verőce, Nagymaros, Vácrátót, Vác­­duka községek. A váci evangélikus templom 1868-ban épült, 1929-ben épült az iskola, pap és tanítói lakás. Az egyházközség lelkészei voltak: Czékus István, később rozsnyói püspök, Simkó Gusztáv, Jungmann Dániel, Tornyos Pál és végül Sommer Gyula napjain­kig. Sommer Gyula esperes lelkész Pozsonyban végezte iskoláit, 1900-ban vette át a váci evangélikus egyház ve­­vezetését. Schneiker Endre ny. MÁV tisztviselő és Hitzigrath Lajos igazga­tó a váci ág. ev. egyházközség felügye­lője és gondnoka vezetése alatt az egyházközség szépen fejlődik. Váci bőripari és a vele kapcsolatos kertészeti iskola. Az intézet a m. kir. állami gyermekvédelem keretében mű­ködik és 1917-ben nyílt meg. Igazgató vitéz László Alajos Árpád oki. gépész­­mérnök, a kertészeti iskola vezetője Dolnicky József oki. kertész, kerté­szeti intéző. Váci Egyházmegyei Takarékpénztár R. T. Vác. A bank cca 200 éves. Jog­utóda a „Váci Kegyes Alapok és Ala­pítványok Pénztáráénak. 1922 óta rész­vénytársaság. Az altruisztikus bank jövedelme egyházi célok szolgálatában áll. Elnök vitéz Karay Béla, alelnök Bayer János, ügyv. igazgató Horváth Kálmán, ig. tagok Kolozsváry Mihály, dr. Simonyi-Semadam Sándor, dr. Schwarcz Gusztáv, dr. Sziics István, Terlandai Rudolf, igazgatósági tagok: Felügyelő bizottság elnöke: Kontur László. Részvénytőke 500.000 pengő, tartalékalap 178.000 pengő, takarékbe­tétek összege 2,478.000 pengő. Váci Fonógyár R. T. Vác. A gyár 1927-ben létesült Theodor Reisar sváj­ci és Leopold Parmann német vállal­kozók alapításában. 8 k. hold területen van elhelyezve a gyár és 1 lakóház. 10 drb. kartoló és 13 fonógéppel felszerel­ve. Napi 2X8 órás, 2 turnusos mun­kálatok mellett évi 650—700.000 kgr. nyers anyagot gyárt fel. 7 tisztviselő és 200 állandó munkást foglalkoztat. Vácz József tanító. * 1910 Alsó­­petényen. Középiskoláit Budapesten végezte. 1929-ben vácrátóti r. kath. tanító lett. Levente főoktató, a MOVE főtitkára. Vágány Pál gazdálkodó. * 1875 Tápiógyörgye. Iskoláinak elvégzése után atyja gazdaságában segédkezett. 1896-ban bevonult a 47. h. gy. e.-hez. Leszerelése után ismét atyja birtokán gazdálkodik. A világháború alatt a 29. később a 30. gy. e.-nél szolgált. Részt­­vett a román és orosz harcokban. Egy ízben sebesült. Kit.: Kcsk. és seb. é. Felesége: Fehér Verona. Vágó Aladár ny. polgári iskola ig. * 1873 Nagykanizsa. A tanítóképzőt Csurgón, a pedagógiumot Budapesten 1895-ben végezte. Állandóan fővárosi iskolában működött és 1917-ben lett az Üllői-úti polg. iskola igazgatója. Utá­na megalapította a Kén-utcai polgári leányiskolát és azt nyugalomba vonu­lásáig, mint igazgató vezette. 1935- ben 40 évi szolgálat után vonult nyu­galomba, amikor is polgármesteri kö­szönetben részesült. Több turisztikai és tanügyi cikkei jelentek meg. A taní­tók turista e., népművelők e., orsz. polg. isk. tanárok vm. tagja, a sziget­­szentmiklósi tűzoltók volt főparancs­noka. Felesége: Koltenberger Mária. Vágó Antal fodrász. * 1892 Jász­­alsószentgyörgy. Iskolái elvégzése után a fodrászipart tanulta ki, mely­ben 1910-ben szabadult fel szülőfalujá­ban. Mint segéd működött Nagykőrö­sön, 1919-ben Túrán nyitotta meg bor­bély és fodrász üzemét. 1914—18-ban résztvett a világháborúban, küzdött a szerb, orosz hadszíntereken, orosz hadifogságba esett, honnan 1918-ban ban szabadult. Egyszer sebesült. Az iparoskor alelnöke, az ipartestületnek előljárósági tagja. A szakmájában való felszabadulásakor a debreceni Ipar és Kereskedelmi Kamarától ezüst érmet kapott. Felesége: Kecskés Erzsébet, öt gyermekük van. Vágó Ferenc kereskedő és gazdál­kodó. * 1908 Kocsér. Iskolái után ke­reskedelmi pályára lépett és abban fel­szabadulva 6 évi segédeskedés alatt kiképezte magát szakmájában. 1933- ban alapította meg szülőfalujában mai üzetét, melyet azóta vezet. A Futura helyi megbízottja. Ezenkívül 20 holdas birtokán gazdálkodást vezet. Tagja a k. képv. test.-nek, a MOVE, iparos- és kereskedő kör pénztárnoka. Fele­sége: Patonai Rozália. Gy. Tibor. Vágó Pál fűszerkereskedő. * 1895 Rákoskeresztúr. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett és abban kiképezve magát, 1936-ban vette át atyjától az 1884 óta fennálló üzletet Rákoskeresztúron. Családja 1850 óta él Rákoskeresztúron, ahol ő is és atyja is virilis képviselő test. tag. 1915 má­jusában bevonult és 1918 májusáig tűz­­vonali szolgálatot teljesített. 4 v. é. és a Kcsk tulajdonosa. Két gyermeke van, Dr. Vályi Béla ügyvéd, vm.-i tb. főügyész. * 1881 Garamberzence. Kö­zépiskoláit Temesváron, jogi tanulmá­nyait Kassán és Kolozsváron végezte s diplomáját 1904-ben szerezte. 1907- ben ügyvéd lett. 1915-től 1917-ig ka­tonai szolgálatot teljesített s mint kp. őrmester szerelt le. A háború előtt Lo­soncon folytatott ügyvédi gyakorlatot, honnan cseh megszállás folytán mene­külnie kellett s Nógrád vm. tb. szol­­gabírája lett, majd Lajosmizsén telepe­dett le s itt kis födbirtoka mellett ügy­védi irodát tart fenn. MOVE tb. örö­kös elnöke, Dalárda elnöke s a NÉP választókerületi elnöke. Felesége: Ra­­kattyai Irén, Gy. Zoltán ismert zene­szerző. Vály János szállodás és kávés. * 1875 Tatatóváros. Iskolái elvégzése után a pincér szakmát tanulta ki Ko­máromban, mint segéd több városban működött. Önálló borász volt és 1920 óta jelenlegi üzletében működik. A vi­lágháború alatt katonai szolgálatot tel­jesített. Felesége: Kralik Irén. Vámos Imre ny. MÁV felügyelő. * 1874-ben Nagyzerin. Budapesten érett­ségizett. 1894-ben a MÁV szolgálatába lépett. Budapesten, Kisteleken, Nagy­kőrösön, majd Kiskunmajsán mint ál­lomásfőnök volt alkalmazásban. 1902— 1933 között abonyi állomás főnök. 215

Next

/
Thumbnails
Contents