Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
szállító teljesített szolgálatot, később pedig az orosz galíciai harctérre került, hol az összeomlásig küzdött. Utána 1919-ben a Nemzeti Hadseregben teljesített szolgálatot. Felesége: Zotykó. Teréz, kinek fivére Z. József az olasz fronton hazája védelmében hősi halált halt. id. Varga Béni gazdálkodó. * 1861 Tiszanagyrév. Iskolái után a családi birtokon sajátította el a gazdálkodás alapvető ismereteit. 1923-ban lett önálló és jelenleg Felsőnyáregyházán 32 holdas földjén belterjes gazdálkodást üz. Gy. Béni, Károly, Lídia és Rózsi. Varga Endre ny. tanító. * 1849 Kucserán. Középiskoláit s a tanítóképzőt Kalocsán végezte 1879-ben. Mint tanító Kecelen működik 53 évig megszakítás nélkül. 1921-ben vonult nyugalomba, mely alkalomból, a főhatóság elismerő oklevéllel tüntette ki. Több szaktanfolyamot végzett s a tanügy terén sok érdemeket szerzett. Felesége: Kovács Franciska. Varga Ferenc hentes és mészáros. * 1893 Vácszentlászló. Gödöllőn tanulta a hentes mesterséget. Segéd éveit ugyanott töltötte, majd 1914- ben bevonult, az orosz és olasz fronton küzdött a háború végéig. Kit: II. o. e. v. é., Kcsk., seb. é. Háború után önállósította magát, majd 1921-ben Galgahévízre került. Az Iparoskor pénztárosa. Felesége: Szatmári Erzsébet. Varga Géza ág. ev. ig. tanító. * 1884 Bánk. Középiskoláit Selmecbányán végezte és ugyanitt szerezte tanítói oklevelét 1907-ben. 1908-tól 1912-ig Ipolyszakálason, azóta megszakítás nélkül Mogyoródon működik. Tagja a képv. test.-nek, a vm. th. biz.-nak, alapítója, elnöke és hosszú éveken át ig. tagja a Hangya szöv.-nek, MOVE-nak társelnöke, a frontharcos szöv. tb. elnöke, tagja a községi és járási mezőgazd. biz.-nak, a tudományos fajvédő e.-nek. Előadója a vm. közjóléti biz.-nak és tagja a járási közjóléti biz.-nak. A vm. hivatalos lap munkatársa, a vm. Adattára szerk. biz. tagja. Nevéhez fűződik a levente e. megszervezése és mint főoktatót a kormányzó úr őfőméltósága elismerésben részesítette. Gondnoka a népműv. biz.-nak. A községi gazda iskola igazgatója. 30 éves szolgálata alkalmával püspöke igazgatói címmel tüntette ki. Felesége: csongrádi Tölgyessy Lenke. Varga Gyula rőfös és vegyeskereskedő. * 1905 Budapest. Iskoláit Szabadszálláson végezte és szakmájában u. itt szabadult fel 1921-ben. Segédként Budapesten működött. 1928-ban alapított Varga Testvérek nevén önálló üzletet, 1932 óta pedig önállóan vezeti üzletét; melyet saját erejéből szorgalmas munkájával fejlesztett. Légvédelmi Liga tagja. Felesége, aki az üzlet vezetésében részt vesz: Varga Ilona, régi nemesi bodrogkeresztúri családból származik. ifj. Varga Imre gazdálkodó. * 1907 Kiskunlacháza. Iskolái elvégzése után szülő háznál elsajátította gazdálkodás alapvető ismereteit és jelenleg 30 k. holdas birtokán folytat belterjes gazdálkodást. Tagja a községi képv. test.-nek. Családja ősrégi ref. és kiskun nemesi eredetű. Felesége: Szőke Mária. Varga István vendéglős. * 1911 Szeged. Iskolái elvégzése után ipari pályára lépett és cipészmesterséget tanulta ki. Utána több nagyobb gyárban dolgozott. 1936-ban vendéglőt nyitott és 1938-ban letelepedett Kiskunmajsán, ahol azóta mint bérlő vezeti vendéglőjét. Felesége: Szabó Margit. "\ yarga János áll. el. isk. igazgató. * 1880 Arad. Az állami tanítóképzőt Aradon végezte. Több szaktanfolyamot végzett. 1912-ben került Csepelre, mint tanító, 1923-ban igazgató és 1935-ben lett felügyelő igazgató. Az iparostanonc iskolának 1924-től igazgatója. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. Felesége: Präger Ilona. Varga János korcsmáros. * 1876 Tápiószele. Iskoláinak elvégzése után atyja mellett gazdálkodott. 1898-ban bevonult a 2. h. gy. e.-hez s 2 évi szóig, után mint őrvezető szerelt le. 1914-ben ismét bevonult s a 29. gy. e.del az orosz harcokban vett részt. Később Egerbe vezényelték s 10 hónapig ujonckiképző volt, majd Iglóra került, hol szintén újonc oktató volt. Az összeomláskor mint szakaszvezető szerelt le. Kit. II. o. e. v. é. és Kcsk. 1926-ban Tápiószelén korcsmát nyit, melyet azóta is önállóan vezet. Tagja a község képv. test.-nek, s az egyháztanácsnak. A hazafias és kulturális mozgalmaknak lelkes támogatója. Felesége: Szekeres Teréz. Varga József bányamester, bányabérlő. * 1878 Püspökszenterzsébet. Iskolái elvégzése után Pécsett kezdte pályáját, majd Németországban bányagyakorlati tanulmányokat folytatott. Hat év múlva ismét Szászváron nyert elhelyezést felvigyázói rangban, majd aknásszá léptették elő. A pécsi bányaiskolát elvégezve Sajókazánra került, ahol a szénbányánál, mint főaknász nyert elhelyezést. 1909-ben a Mosonmegyei Szuhogy községben 3 m. vastag széntelepet fedezett fel, melynek kiaknázására két társával a bányát megnyitotta. 1910-ben Nyitrabányára került, majd 1912-ben a szobi Lutzenbacher féle kőbányát bérelte, közben Nádasbikszádon szintén bánya bérlete volt. 1913-ban Franckenféle kőbányánál, mint üzemvezető működött, majd a világháborúban szolgálatot teljesített. Kit.: Kcsk. liáb. eé. br. v. é. Leszerelve Németországban mint furómester dolgozott, majd e minőségben Európa majdnem valamennyi bányáját bejárta. A soproni népszavazás alkalmával nagy propagandát fejtett ki brenbergi bányászok között Magyarország érdekében. 1922-ben saját kőbányája volt. 1934-ben az Ürömhegyen 28 hold földet bérelt, melyen gazdálkodott és közben Pilisborosjenőn és Ürömben József kir. herceg területén bányákat bérelt, melyeket most is vezet. Átlag 10—15 munkást foglalkoztat. Felesége: Vokó Ilona. Gy. Rózsa, József, György és Ilona. Varga Lajos ny. postatakp. tisztv. * 1889 Szeged. Középiskoláit Szegeden végezte s államszámviteli vizsgát Bpesten tett. 1912-ben a m. kir. postatakarékpénztár szolgálatába lépett és 1926-ban vonult nyugalomba. A Nemzeti Munkásképző- és Dalkör elnöke, a Polg. olv. kör alelnöke, a Nép. kér. alelnöke, a Move, tagja. Felesége: Vadnay Ilona. Varga László ig. tanító, körzeti isk. felügyelő. * 1892 Abony. Középiskoláit ugyanott a tanítóképzőt Stubnyafürdőn végezte, ahol 1912- ben nyert oklevelet. Azóta Abonyban fejt ki pedagógiai munkásságot és 1935-ben nyerte igazgatói kinevezését, valamint azóta körzeti iskola felügyelő. A MOVE alelnöke, a Hangya felügyelőbizottságának elnöke. Felesége: Tóth Ilona. Családjuk tősgyökeres abonyi származású. Varga Márton, szabómester. * 1889 Szentmártonkáta. A szabó iparban felszabadulva mint segéd Budapesten fejlesztette szaktudását. Tényleges katonai szolgálatot 1911- ben a 2. h. gy. e.-nél teljesített, majd 1915-ben a 29. h. egy. e.-nél az összeomlásig küzdött. Br. v. é. és Kcsk. tulajdonosa. Jelenleg Szentmártonkátán mint önálló szabómester folytatja iparát. A Polgári Olvasó Kör elnöke. A vezetése alatt álló Polgári Olv. Kör 1900-ban alakult, id. Hajnal Kálmán gazd. és id. Varga László kovácsmester kezdeményezésére. Varga Pál gazdálkodó. * 1869 Kiskunfélegyháza. Iskolái elvégzése után gazdálkodni tanult, majd 1893- ban önálló gazda lett. A gazdálkodást 30 hold földön kezdte el és 130 holdra növelte azt. Jelenleg 213
