Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Üllői Ref. Egyház. Valamikor á község szin református volt. A temp­lom 1844-ben épült, 400 lélek befogadá­sára képes. Iskolája 2 tantermes, 3 tanerős, iskolái feszerelése kielégítő. néhai Ürögdi János gazdálkodó. * 1866 Cegléd. Ifjú éveit szülei gazdasá­gában töltötte, majd leszolgálta tényle­ges katona idejét. 1892-ben önálló gazda lett. 1931-ben hunyt el. Csa­ládja jelenleg 36 hold földön gazdál­kodik. Felesége: Szegedi Eszter. Gy. Eszter. V Vajand Károly ny. ig. t anitó. * 1861 Budapest. A tanítói oklevelet 1881-ben szerezte meg. Utána Zircen kezdte pályáját, majd 1884-től Rákos­­szentmihályon működött, 1898-ban lett igazgató és 1937-ben 40 évi értékes szolgálat után vonult nyugalomba. A dalárda alapítója a polgári kör és Kaszinó létesítésének előmozdítója, stb. Több pénzbeli és írásbeli kitünte­tésben részesült. Felesége: Trumár Hona oki. tanítónő, aki Rákosszent­­miháyon szintén 40 évig működött. Gy. Ilona, Károly, Tibor, Miklós, Bo­­riska, Margit, Mária, Lujza és Ferenc. zábogyoszlói és zalakopányi Vajda Ilona m. kir. postamester. * 1911 Ve­­csés. Budapesten érettségizett. 1930- ban került a m. kir. postához, 1934- óta a helybeli posta felelős vezetője. Legfiatalabb postamesternő Magyar­­országon. Atyja néhai Vajda Imre Máv. elöljáró volt. Vajda József földbérlő és gabona­­kereskedő. 1900 Dunapataj. 1924-óta önálló gazdálkodó és jelenleg 110 hol­das földbérletét vezeti. Ezenkívül 1934-óta gabonakereskedéssel is fog­lalkozik. Az Iparosok és kereskedők E. és a Dunapataji Iparosok és Ke­­resk. E t. Felesége: Kühner Erzsébet. I Vajda József szabómester. * 1875 ' Cegléd. Iskolái elvégzése után a sza­bó iparban szabadult fel és mint segéd 15 évig működött. Külföldre is tett ta­nulmányutat, 1916-ban lett önálló Ceg­léden, majd Becsben volt. Végül Nagy­kőrösön megalapította mai műhelyét. Felesége: Horváth Mária. Gy. László, György, Gizella és Mária. Vájná István ny. csendőrtiszthe­lyettes. 1908-ban katona lett. 1911-ben került a csendőrséghez. Pesthideg­­kútra 1927-ben őrsparancsnokká ne­vezték ki. 1929-be vonult nyugalom­ba. A világháború alatt mint tábori csendőr működött. 1927-ben vette nő­ül Kiss Juditot. Vajnai János fűszerkereskedő. * 1871 Hódmezővásárhely. Az üzlet 1907-ben létesült, melyet azóta is ön­állóan vezet. 1916-ban bevonult a 32. gy. e.-hez s az összeomláskor szerelt le. A háború alatt az üzletet felesége vezette nagy szakértelemmel és hozzá­értéssel. Felesége: Barnyai Lidia. Gy. Margit férj. Dobor Jánosné, akinek férje a cég akalmazásában áll. özv. Vakarcs Gyuláné tanítónő. * 1889 Pápa. Ugyanott végezte közép­iskoláit és a tanítóképzőt. Pályáját Keserűtelekén, majd Gombolyagon folytatta, ahol jelenleg is működik. 1921-ben férjhez ment Vakarcs Gyula csendőrfőtörzsőrmesterhez, aki 1933 november 30-án halt meg. Fia Gyula II. éves tanítójelölt. Vakulya Imre kereskedő. * 1886 Kiskunfélegyháza. Tanulmányai el­végzése után a szűcsiparban szabadult fel és abban 1912-ben önállósította magát szülővárosában. A mozgósítás­kor bevonult a 7. huszár e.-del és a szerb és orosz fronton végig küzdötte a világháborút. Leszerelése után a ke­reskedői pályára lépett és üzletét az­óta vezeti. A kereskedő e. tagja. Fe­lesége: Tarjányi Erzsébet. Gy. Sándor, Erzsébet és Stefánia. Valatin Dezső kereskedő. * 1877 Ujkécske. Iskolái elvégzése után atyja mellett kitanulta a kereskedői szakmát. 1902-ben átvette atyja üzletét, amelyet azóta önállóan vezet. Emellett 14 holdas birtokán szép belterjes gaz­dálkodást folytat. 1914-ben vonult be a 34. gy. e.-hez, ahol mint segédszol­gálatos 1918-ban szerelt le. Felesége: Feldmeier Gizella. Valasovics László műszerészmes­ter. * 1903 Tálya. Két polgárit Sáros­patakon végzett, majd Sátoraljaújhe­lyen a géplakatosipart tanulta ki és Bpesten műszerész képesítést nyerte el. Itt négy évig segédeskedett és 1931- ben Pilisborosjenőn „Favorit“ kerék­pár és motorüzem néven nyitotta meg műszerész vállalatát, melyet azóta ve­zet. Felesége: Bagyura Ilona. Gy. László és János. ifj. Valaszkai János gazdasági gya­kornok. * 1911 Nyáregyháza. Gazda­sági pályán a Pinfeich-féle uradalom­ban gyakornokoskodik. Apja id. Va­laszkai János gazdálkodással foglal­kozik, saját 40 holdas birtokán, mely­ből 3 hold szőlő. A világháborúban az orosz fronton fogságba esett és csak az összeomlás után került haza és azóta gazdálkodik. Felesége: Bok­ros Mária. Gy. Mária, Julianna, Já­nos, Erzsébet és Zsuzsanna. Valla József magánzó. * 1888 Bu­dapest. Középiskoláit és műegyetemet ugyanitt végezte. Diplomája elnyeré­se után Budapesten ifj. Walla József néven cementáru gyárat alapított, me­lyet 1921-ig vezetett. Ekkor betegsége miatt a gyár vezetését átadva Török­bálintra költözött, ahol jelenleg is él. Édesatyja építette Törökbálinton a sze­gényházat és állandó jótevője volt a község lakosságának, mely hálából Walla József utcát nevezett el róla. A jótékonykodás terén ő is követi aty­ja példáját és ezért közbecsülésnek ör­vend Törökbálinton. Feleségé: Do­­náth Mária. Valovich Gyula a Dunavölgyi le­csapoló és öntöző társulat telepveze­tője. * 1898 Baróton. Középiskoláit Marosvásárhelyen végezte, majd a vas és fémipart tanulta ki. 1916-ban Kecs­keméten a gépgyárban kezdte pályá­ját, majd Budapesten működött. A Társulathoz 1922-ben került, előbb Hajóson, jelenleg pedig Fülöpszállá­­son működik. 1932 óta telepvezető. Dr. Varennzsa Rezső magánorvos. * 1902 Kishegyes. Középiskoláit Ba­ján, egyetemi tanulmányait Szegeden végezte. Itt nyert oklevelet 1905-ben. Mint gyakornok orvos a szegedi városi kórházban kezdte pályáját. 1936-ban Alpáron települt le, mint magánorvos s a csendőrség, posta és OTI ideigle­nes megbízott orvosa. Működési köre Alpár és környéke. Rendelője rönt­gen, kvarc, diathermia és fogászati műszerekkel, laboratórium is a legtö­kéletesebben van felszerelve. A Gazd. Egylet és a Polg. kör tagja. Élénk és tevékeny részt vesz a község köz­­egészségügye- és társadalmi életében. Felesége: Fehér Valéria. Gy. Erzsébet. Varga Albert hentes és mészáros­mester. * 1885 Ujkécske. Iskolái el­végzése után atyja mellett kitanulta annak iparát a hentes és mészáros mesterséget. Ebben tökéletesen ki­képezve magát 1907-ben üzletet nyi­tott, amelyet azóta egy alkalmazot­tal vezet. Ipara mellett gazdálkodás­sal is foglalkozik, hat holdas birto­kát szorgalmas kitartó munkájával 25 holdra gyarapította Az ipartes­tület és polgári kör t. Felesége: Bézi Juliana. Varga András gazdálkodó, Han­gya elnöke és igazgatója. * Szak­máidon, 1879-ben. Iskoláit ugyanott végezte. 1893-ban Dunaszontbene­­dekre költözött s itt gazdálkodik mintegy 7 k. hold birtokán 1900-ban bevonult a 38. h. gy. e.-hez s 1903- ban szerelt le. 1915-ben ismét bevo­nult s a 30. gy. e.-nél teljesített kát. szolgálatot. 1921-ben a Hangya igaz­gatója, majd 1928 óta elnök-igazga­tója lett. Tagja a k. képv. test.-nek, s a kath. egyház gondnoka. Fele­sége: Roncsik Erzsébet. Varga András korcsmáros. * 1889 Tápiószele. Iskoláit ugyanott vé­­g'3ate. Édesapja halála után 1902- ben e8 ősanyjával együtt tovább foly­tatta a gazdálkodást. 1911-ben ka­tonai szolgálatra vonult be, 1913 májusáig teljesített tényleges kato­nai szolgálatot. A világháborúban a reitendi 4. gy. e.-hez vonult be. Első ízben a szerb fronton, mint löveg-212

Next

/
Thumbnails
Contents