Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

id. Tóth Pál gazdálkodó. * 1873 Cegléd. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte, majd leszolgálta tényleges katona idejét. 1897-ben önálló gazda lett. 12 holdon kezdte meg a gazdálkodást, amelyet 28 holdra növelt. Részt vett a világháborúban, az orosz és olasz fronton küzdött. Kit.: br. v. é., vaskereszt, Kcsk. és Ferenc József jubileumi érem. Felesége: Antal Mária. Gy. Pál, László Mihály, Ilona és István.

Dr. Tóth Pál ref. lelkész. * 1893 Ráckeve. Theológiai tanulmányait Budapesten végezte. Pályáját mint segédlelkész Rimaszombaton kezdte meg, mint vallástanár Miskolcon 2 évig működött és 1922 óta helyben folytat léleknemesítő munkásságot. A községben az összes vallásos intézmények alapítása az ő nevéhez fűződik. Szociális munkássága jelentős. A család tősgyökeres pestmegyei család. Néhai atyja Ráckevén 25 évig működött. A község élete egybeforrt az ő munkásságával. Minden helyi mozgalomban irányító szerept vitt. Szerkesztette „Ráckeve és Vidéke“ c. lapot. Segédlelkész neve Bőrőss Ferenc * Kiskunlacháza, lelkésszé Budapesten avatták. Mint segédlelkész Dunapatajon, Őkécskén és 1938 óta helyben működik, dr. Tóth Pál, Pálóczy Cinke István püspök mellett.

Tóth L. Péter gazdálkodó, közs. pénztáros. * 1879 Tura. Iskolái elvégzése után a családi birtokon kezdett gazdálkodni. 1922-ben lett önálló gazda 16 holdon, melyet szorgalmas munkájával 30 holdra növelt. 1914-ben bevonult a világháborúba, hol olasz fogságba esett, honnan 1919-ben szabadult. A Kcsk. tulajdonosa. 1921-ben, mint esküdt, 1930-tól mint pénztáros vesz részt a község életében. Tagja a tejszövetkezet igazgatóságának, Hangya felügy. biz. t., k. kénv. test. t., r. k. egyháztanács t., k. iskolaszék t. Unokaöccse T. Mihály a világháborúban hazája védelmében hősi halált halt. Felesége: Tóth Julianna. Egy gyermekük van.

inokai Tóth Sándor földbirtokos,

m. kir. gazd. tanácsos. * 18éö Nagykőrös. Iskolai tanulmányait itt- végezte és 1890-ben lett önálló gazdálkodó 58 holdas birtokán. Jelenleg 200 k. hold földön folytat belterjes gazdálkodást. Összesen 8 hold szőlőbirtoka van, melyből kettő belterületen fekszik. 1925-ben a gazdaság terén szerzett érdemeiért gazdasági tanácsossá nevezték ki. Tagja a városi kópv. test.-nek, volt megyebiz. tag. A gazdasági egyesület mezőgazdasági bizottságának alelnöke, egyháztanácsos, stb. Felesége: Szecsey Mária 1932 febr. 19-én halt meg. Gy. Dénes, Mária, Lajos, Rozália és László. Sándor fia a világháborúban szerzett betegségében 1920-ban halt meg.

néhai Tóth Sándor földbirtokos. * 1852 Nagykőrös. Ősei a város alapításában vezető szerepet vittek. Iskolái elvégzése után gazdálkodni tanult, majd önálló gazda lett neje birtokán. 1910-ben hunyt el, jelenleg özvegye 60 holdon gazdálkodik. Felesége: Kasza Eszter.

Tóth Sándor kéményseprőmester. * 1869 Tura. Az ipart Gödöllőn tanulta. Aradon. Nagykárolyon és más helyeken működött mint segéd és üzletvezető. 1932 óta önálló. Körzetébe Tápiósüly, Tápiósáp, Úri, Mende és Maglód tartozik. Neje: Kovács Mária. Mihály fiuk hősi halált halt.

Tóth Sándor korcsmáros. * 1895 Szakmár A gazdálkodást a szülői birtokon sajátította el, majd bevonult a 30. h. gy. e.-hez, mellyel az orosz fronton 22 hónapig tűzvonali szolgálatot teljesített. Utána az olasz frontra került és az összeomláskor leszerelt. 1919- ben ismét bevonult a Nemzet Hadseregbe, ahol 1 évet szolgált. 1930-ban nyitotta meg korcsmáját, melyet azóta vezet. Kit. II. o. e. v é. Volt tűzoltó parancsnok négy évig, a Frontharcos Szöv. tagja. Felesége: Tóth Margit. Gy. Sándor és Margit.

Tóth Sándor szabómester. * 1898 Jászkarajenő. Atyja T. István 33 évig ugyanott tanító volt. ő tanulmányait Budapesten végezte és a női szabóiparban felszabadulva, mint segéd 4 évig gyarapította szaktudását. 1927-ben önálló Versegen és 1930-ban Jászkarajenőre tette át üzemét. Vevői a községből és Budapestről kerülnek ki. 5 alkalmazottat foglalkoztat. Felesége: Cseh Rozália. Gy. Sándor.

Tóth Szilveszter állatorvos. * 1909 Jászkarajenő. Állatorvosi főiskolát Budapesten végezte. Diplomáját 1936- ban nyerte. Pályáját Jászkarajenőn kezdte meg. 1937-ben Zagyvarékásra került és azóta ott folytat magánpraxist. Édesapja: Sándor, résztvett a világháborúban. MOVE, Gazdasági Kör, Turul Szövetség tagja.

Tököli áll. elemi népiskola. Mint felekezeti iskola létesült, majd a község vette át, míg 1890-ben áll. iskolává alakult. 11 tantermes és 12 tanerő működik benne. A beiratkozott növendékek száma 526. Tanítói könyvtár 220, ifj. könyvtár 260 kötet. Igazg. Szabó Gyula, tanerők: Demeter Mária, özv. Temesváry Oszkárné, Gresznarik Józsefné, Lászlóffy Miklósné, Lászlóffy Miklós, Kontrakovics Mária, Szalay István, Horváth Róza, Illés László, Gresznarik József. — Áll. óvoda van

3. Vezetőik: Kimpán Vilma, Martony Gizella, Barabás Stefánia.

Tököli Hitelszövetkezet, mint az O. K. H. tagja. 1895-ben alakult. Első elnöke Szodoray Árpád volt, jelenlegi elnök Szabó Ferenc esp. plébános, alelnök Radnics Antal, ügyv. ig. Agotha Tibor, pénztáros Vigodilkovics Gábor, felügyelő biz. elnök Magassy Lajos főjegyző. A Hitelszövetkezet ügyköre kiterjed Tököl, Szigetcsép és Horthyliget községekre.

Tököli Rk. Egyház. Mint önálló plébánia egyike az ország legrégebben fennálló plébániáinak. Anyakönyvvezetése 1917 óta van meg. A templom Árpád korabeli. III. Endre király értékes miseruhákat adományozott a templom számára, melyből néhány a múzeumban látható. A templom egy tornyú (keletről ás nyugatról Mária Terézia idején toldást kapott) barokk stílusban épült. Befogadó képessége 1000 személy. A r. k. egyház plébánosa Szabó Ferenc esperes,, világi elnöke Bácsujlaki Dezső.

Tököli Tejszövetkezet. 1937-ben alakult Farkas Domonkos akkori és Radnics Antal jelenlegi elnök kezdeményezésével. Jelenlegi vezetősége: fel ügyelő biz. elnök Tonili István, ig. tagok Kuda Imre, Gmalin Ferenc és Firnigel György. Napi szállítása 500 liter tej.

Tölgyes Lajos kir. közalapítványi erdőőr. * 1905-ben ősi baranyamegyei családból származik. Középiskoláit Síkoson végezte el. 1924-ben Tatatóvároson erdőőrré képsítették. Előbb a vajszlói, később a pilisszentkereszti alapítványi erdőhivatalhoz osztották be, hol jelenleg is szolgálatot teljesít. Katonai kötelezettségének 1935-ben tett eleget. 1931-ben vette feleségül Madarász Ilonát. A szakkörökben kitűnő szakembernek ismerik és úgy a fásítás, mint az erdőkitermelés terén komoly érdemeket szerzett. Tagja az erdészeti és vadászati műszaki segédszemélyzet országos egyesületének, a pilisszentkereszti Hangya ügyvezető igazgatója.

Tölgyszéki Pap György vas- és fűszerkereskedő. * 1907 Kiskőrös. Középiskoláit ugyanott végezte, majd a vas- és fűszer szakmában képezte ki magát és abban mint segéd két évig gyarapította szakismereteit. 1927-ben fivére P. Jánossal önállósította magát és azóta közösen vezetik vas- és fűszer üzletüket. A Petőfi T. E. intézője, a kereskedő és iparoskor, dalárda és MOVE tagja.

Tölgy széki Pap János vas- és fűszerkereskedő. * 1903 Kiskőrös. Középiskoláit helyben, a felső ipariskolát Szegeden végezte, ahol 1923-ban nyerte oklevelét. Közben Budapesten a Hirmann rézárúgyárnak volt tisztviselője. 1927-ben fivérével Györgygyel Tölgyszéki Pap Testvérek cég alatt Kiskőrösön vas- és fűszerkereskedést nyitottak. Cégük bizományosa a Schell és Steana kőolaj vállalatoknak, az utóbbi benzinkútjának kezelője. A ref. egyház presbitere, tagja az iparoskörnek, k. képv. test.-nek, Első Duna-205