Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

vidéki Takarékpénztár igazgatóságának, MOVE-nek és alelnöke az iparos dalkörnek. Felesége: Bácsi Eszter. Gy. Ibolya és Katalin.

ányosi Tömösváry Sándor ig. tanító. * 1893 Zenta. Budapesten tett érettségit és tanítói oklevelet 1911-ben Baján szerezte meg. Pályáját a zentai áll. el. iskolában kezdte meg, 1923-tól Taksonyban és 1924-ben Dunavarsányon, mint községi iskola helyettes igazgatója működik. 1914-ben bevonult a 13. h. gy. e.-hez, résztvett az orosz harcokban és 1919-ben főhadnagyi rangban szerelt le. Kit.: II. o. e. v. é. és Kcsk. Testvéröccse a világháborúban szerzett betegségében halt meg. Megalapította a taksonyi és dunakisvarsányi levente egyesületet, önkéntes tűzoltó testületet, melynek évekig parancsnoka volt. A NÉP titkára, a Hangya ügyv. igazgatója. Felesége: Mazák Anna.

Török Béla kereskedő. * 1881 Sükösd. Már ifjú korában a keresk. pályára lépett. Kiskunhalason nyert szakképzettséget. Felszabadulása után több évig működött mint segéd. 1908-ban Örkényben önállósította magát. Az egész világháborút végig küzdötte, a szerb és az orosz frontokon. Egyszer megsebesült. A szóig, érdem k. tulajdonosa. Volt k. képv. test. tag. Régi pestmegyei család. Felesége: Blau Ilona.

Török Endre ny. csendőrtiszthelyettes. * 1877 Nagykővéresen. Az elemi és polgári iskola elvégzése után a csendőrséghez került. Az akasztói, ráckevei és pilisszántói Örs parancsnoka volt. Veresegyházán gazdálkodik. Neje: Egervári Erzsébet.

Dr. Török Ignác ügyvéd. * 1882 Karanicsberény. Tanulmányait a bpesti Tudományegyetemen 1906-ban végezte és 1910-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Azóta Nagykátán folytat ügyvédi gyakorlatot. 1914-től az összeomlásig orosz és olasz hadszíntereken küzdött, egyszer megsebesült. Kit.: Sig. Laudis a kardokkal, háb. e. é., Kcsk. A kalh. egyházközség és képv. test. tagja, vármegyei tb. főügyész.

Török Jenő közs. polgári isk. igazgatója. * 1893 Orsóvá. Pedagógiumot Budapesten végzett. Csepelen kezdte működését, 1921-től igazgató. Budapest vidéki tankerület tanulmányi szakfelügyelője és számos intézmény tagja. Tanári testület: vitéz Gönczy János, Császár László, Csete Balázs, Csurgói Arpádné, Előd Gyuláné, Fekete Kálmán, Háray Emilia, Háros Ilona, Hargitay Ferenc, Kovács Erzsébet, Lőrincz Vilmos, Nádor Ede, Ónodi Akosné, Palotás Sándor, Perlaky Sándor, Dr. Ruszti Jenőné, Török Jenőné, Vághy Lászlóné, Zukovszky Anna, Kucher Gyula, Rajna Gyula.

Törökbálinti Keresztény Ifjak Egyesülete. Alakult 1932-ben Pálmay Gyula MÁV főintéző kezdeményezésére, aki azóta is mint elnöke vezeti az egyesület ügyeit. Jelenlegi taglétszám kb. 80. Célja: a törökbálinti keresztény ifjakat magyar és hazafias szellemben nevelni, részükre előadásokat tartani és jó könyvekkel ellátni őket.

Törökbálinti hk. Egyházközség. 1530—40 években mar temploma volt. Ez a templom később elpusztult és 1699-ben ismeretlen jótevők adományozásából új templomot építettek. 170l-íg a lelkészi teendőket a jézustársaságí atyák látták el, 1702-től világi papok gondoskodnak a hívek lelki ellátásáról.

1763-ban a templomot restaurálták. 1891-ben látták el új tégla toronnyal.

Tors Artur dobozgyártó üzem tulajdonos. * 1894 Zólyom. Itt és Besztercebányán végezte iskoláit. Több éves tisztviselői működés után 1937-ben megalapította fenti üzemét. Neje: Weisz Rózsi.

Törteti Róm. Kath. Egyház. 1787- ben alakult újból a plébánia, ennek előtte Abony filialeja volt. 1788 óta vezetnek anyakönyvet. 1699-ben még romjaiban megvolt a régi kőtemplom. 1765-ben épült fel az új templom, mely el is pusztult. 1832-ben rakták le a mai templom alapjait, 1908-ban szentelték fel és adták át a rendeltetésének, 1931-ben a templomot 32 m-rel nagyobbították és elnyerte a mostani formáját. — Két hajós. — A templomot Nepomuki Szt. János tiszteletére építették. Katholikus hívek száma 1930-ban 4096 lélek volt. Iskolája már a plébánia megalakulása előtt is volt. A jelenlegi iskolája 1928-ban épült, 7 tanerős, 6 tantermes. Első plébánosa Végh Imre. 1931 óta Kovács András a plébánia vezető embere. A világi elnöke, dr. Betegh Sándor orvos.

Törtely Kornél vaskereskedő. * 1885 Kiskunmajsa, ahol atyja szintén vaskereskedő volt és 1858-ban nagyatyja alapította a céget. Középiskoláit elvégezve ő is a kereskedői pályára lépett és szakismereteit Temesvárott, Szegeden és Debrecenben fejlesztette. 1912-ben vette át az üzlet vezetését. A k. képv. test. tagja. Felesége: Ettvel Anna. Gy. Kornélia.

Törzsök Béla vendéglős és borkereskedő * 1886 Budapest. Négy középiskolát és a borászati és szőlőszeti szakiskolát végezte el Egerben és Budafokon, ahol oklevelet nyert. Pályáját Erdélyben kezdte, majd az Ungvári László cég fa- és szőlőtelepen működött. Utána 200 holdas homoki szőlőtelepet telepített he. 1914-ben hadbavonult és az orosz fronton megsebesült, majd fogságba esett, ahonnan 1918-ban szökés útján tért haza. Tovább szolgált, majd leszerelése után 1920-ban Vácott önállósította magát. Városi képv. test. tagja.

Trajánovits Ilona m. kir. postamester. * Nagyszalonta. Nagyváradon és Kassán végezte iskoláit. Postamesteri képesítést 1904-ben szerzett. Működését Nagyszalontán mint póstakezelő kezdte. Postamesteri minőségben Nagyváradon működött és onnan menekülnie kellett a háború alatt és pályáját Lökösházán és Tiszalugoson folytatta. 1938-tól Dunakisvarsány község postamestere. Néhai atyja, mint köztisztviselő működött Nagyszalontán. Postamesterek E. és több alakulatnak a tagja. A család szepességi származás.

Trenka János Béla üzemvezető főgépész. * 1888 Gyöngyös. Három gimnázium és a felsőipari ipskola elvégzése után a Ganz gyárban kezdte pályáját, majd a salgótarjáni telepen főgépész lett. Később a m. kir. Tudomány Egyetem gazdaságának műhelyvezető gépésze, majd a salgótarjáni rt. kőbányai téglagyárának üzemvezető főgépésze lett. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített és őrmesteri rangban szerelt le. Felesége: Kain Lujza.

Tringel Károly ny. ig. tanító. * 1865 Kiskunfélegyháza. Középiskoláit és a tanítóképzőt ugyanott végezte, 1885-ben nyerte oklevelét. Ugyanakkor kezdte pályáját a kiskunfélegyházai iskolánál, ahol 40 éven át megszakítás nélkül folytatta pedagógiai munkásságát és 1925 szept. 1-én vonult nyugalomba. 1900-ban lett igazgató. Tanított az ismétlő iskolában és az ipariskolában is. Megírta Kiskunfélegyháza földrajzát, melyet azóta használnak az iskolában. Felesége: Gressó Erzsébet. Gy. Károly rendőrkapitány Kecskeméten, Rózsi Sümegi Eemér tanító feesége.

Trungel János esperes plébános, pápai kamarás.. * 1855 Kiskunfélegyháza. Pappá 1878-ban szentelték Vácott. Kókán 1899 óta az r. k. egyház vezetője. Működése alatt a Hitelszövetkezet elnöke, valamint az iskolaszék elnöke, a k. képv. test. tagja szerzett nagy érdemeket. 1938 aug. 9-én mondotta el gyémánt miséjét, mely alkalommal az egész kath. papság nagy ünneplésben részesítette. 1933-ig aktívan tevékenykedett és egyedül vezette az egyházközséget.

Trunkhan faiskola. Területe 32 holdas, melyből 20 hold faiskola. Gyümölcsdíszfa, díszcserje, rózsa és fenyő. A többi mezőgazdasági konyha és gyümölcsös kert. Piaca Budapest és Csillaghegy. Facsemetéket külföldre is szállítanak. Az 1928-as budapesti gyümölcs és virágkiállításon oklevelet nyert. Jelenlgi vezetője Balázs Antalné, aki 12 munkaerővel dolgozik.

Trupp János mészáros és korcsmáros. * 1874 Váckisujfalu. Iskolái után szakmáját Újpesten tanulta ki és abban

1906—12-ig ugyanott volt önálló. Azóta Ikladon folytatja iparát. A világhá206