Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

gezte, mely után a zilahi Ipari- és Gazdasági Banknál kezdte meg pénzintézeti gyakorlatát 1893-ban, hol 12 évig működött, részt vett az ottani Gőztéglagyár R. T. megalapításában. 1904-ben a nagyatádi Takarékpénztár hívta meg ügyvezetői állásra s 2 évi eredményes működés után 1906-ban foglalta el a Nagykőrösi Közgazdasági Bank R. T. ügyvezetői állását, hol rövidesen vezérigazgató és az intézet elnöke lett. Igazgatósági és felügyelő bizottsági tagja számos bank érdekeltségnek és jóléti intézménynek. Városi képviselő, ref. egyházi presbiter stb. Kiváló közérdekű munkásságáért kormányfőtanácsosi kitüntetésben részesült. Mint tartalékos hadnagy közszolg. érdekből felmentésben részesült. A hadikölcsön jegyzés körül kifejtett érdemeiért a m. kir. pénzügyminiszter elismerő oklevéllel tüntette ki.

Tiszavári Sándor földbérlő. * 1894 Kisvárda. Iskoláit Kisvárdán és Budapesten végezte. A világháború alatt a cs. kir. 65. gy. e.-nél orosz fronton teljesített szolgálatot. Egyszer megsebesült. Kit. kis e br. vit. é. Kcsk. és seb. é. tulajdonosa. A tiszti iskolát Szatmáron végezte. A háború után Pátrohán, őrhegyen és Leveleken gazdálkodott családi birtokon. 1930 óta földbérlete is van Pilisen. Felesége: Glück Erzsébet. Gy. Hédi és János.

perényi Tohorffy Béla körállatorvos. *1883 Budapest. Ugyanott végezte középiskoláit és az állatorvosi főiskolát. Pályáját a főiskolán kezdte, baktrológiai intézetben egy évig volt tanársegéd, majd székesfővárosi vágóhidon lett állatorvos. 1912 óta Pécelen és Isaszegen körállatorvos. A világháborúban 1915—1918-ig mint nfk. állatorvos teljesített szolgálatot. Az állatorvosi E. ig. vm. tagja, valamint tagja a k. képv. test.-nek és a helyi társadalmi egyesületeknek. Felesége: Dzubay Anna.

Tolhoffer Antal fésiismester. * 1908 Üröm. Szakmai ismereteit Budapesten szerezte. Később Győrben és Szombathelyen dolgozott. 1928-ban szülőfalujában önálló üzemet létesített. 7 alkalmazottat foglalkoztat. Neje: Lingmayer Katalin.

Tolnai Gyula állomáskezelő. * 1907 Meliádia. Iskoláinak elvégzése után a MÁV szolgálatába lépett. Kispesten, Ocsán, Gyálpusztán, Zánkaköveskálon és Badacsonytomajon teljesített szolgálatot. 1938-tól Dunavecsén mint MÁV kezelő van alkalmazásban. A szükséges szakvizsgákat Bpesten végezte. Felesége: Nagy Mária. Gy. Mária.

Tolnai Károly üzemvezető. * 1905 Tamási. A kereskedői szakmát Bpesten tanulta ki és mint segéd ugyanott gyarapította szakismereteit. Komáromban katonai szolgálatot teljesített a

folyamőrségnél, utána tovább dolgozott szakmájában. 1934-ben Csermajorban elvégezte a tejipari szakiskolát és a főzőmesteri tanfolyamot. E minőségben Etyek községben mint üzemvezető kezdte működését, majd Pilisborosjenőn és 1935 óta Szentmártonkátán folytatja pályáját. A szentmártonkátai tejszövetkezetnek, mely 1932- ben alakult üzemvezetője.

Tomana Mihály kosárfonó m. * 1893 Taksony. A kosárfonó-ipart édesapja üzletében tanulta ki és 1915-ben szabadult fel. Segcdévei után Budapesten az IPOK-nál működött, majd 1917-ben önállósította magát. Jelenleg 20 alkalmazottja van. Gyártmányait külföldre is szállítja. 1915—1917 katonai szolgálatot teljesített. A helyi tűzoltó test. megalapítója és 20 éve szakaszparancsnoka. Az ipartestület központi megbizottja, képv. test. tag. Felesége: Lang Anna.

Dr. Tomasovszky Lajos magánkórháza, Kiskunfélegyháza. 1926 jul. 1-én alapíttatott a Kneffer-féle házban bérelt helyiségben. 8 ággyal és teljes kórházi berendezéssel kezdte működését. 1928 nov. 1-én erre a célra épített egy emeletes házba költözött, ahol 30 ággyal, közös férfi és női kórteremmel folytatja működését. A különszobái a legmodernebb kényelemmel vannak berendezve. Bejáró betegek részére is rendelkezésre áll. Betegek létszáma a helybeli és környéki lakók közül kerül ki. Nagy jelentősége van közegészségügyi szempontból Kiskunfélegyházán, mert ez az egyedüli kórházi intézménye a városnak. Vezetője vitéz dr. Rzentmihályi Lajos, volt sebészeti klinikai tanársegéd.

Tomecslcó Mihály városi kiadó. * 1892 Sződ. 1913-ban rendőrségi díjnok, 1922-ben városi iktató, majd 1922-től városi kiadó. Fajállattenyésztők váci egyesületének megalapítója és vezetője. Nyúl, galamb és baromfi állománya többszörösen állami aranyéremmel és tiszteletdíjakkal kitünetett.

Tómmá József kereskedő. * 1880 Jánosföld. A kereskedői szaktudást Bécsben szerezte és mint segéd Temesvárott és másutt működött. 1907-ben önállósította magát Rákoskeresztúron és azóta fejleszti jóhirü üzletét. A világháborúban szerb és román frontokon teljesített szolgálatot és 1918- ban számvevő őrm. rangban szerelt le. A Kcsk. tulajdonosa. Virilis k. képv. test. t. Felesége: Fried Erna.

Toperczer Ferenc Hangya ügyv. ig. * 1880 Őrszállás. Kereskedelmi érettségit Zomboron tett, majd banktisztviselő lett. 23 éven át működött mint s. könyvelő, majd könyvelő és végül mint igazgató az örszállási tak. pónzt.nál. 1924-től 1933-ig Budapesten volt könyvelő, majd ezidő óta a maglódi

hangya ügyv. igazgatója. A világháborúban a 30. h. gy. e.-del a montenegrói harctéren küzdött. 18 hónapig orosz fogságban volt és 1918-ban mint nfk. főhadnagy szerelt le. Kit. II. o. e. v. é. Kcsk. Felesége: Ribiczey Antonia, Gy. Sarolta, Ferenc.

Néhai Torday Jenő fűszer- és csemegekereskedö. Az 1890-es években alapította üzletét amely teljesen megfelel a mai kor igényeinek. A világháborúban katonai szolgálatot teljesített egészen az összeomlásig. Leszerelése után folytatta kereskedelmi tevékenységét majd 1919-ben meghalt. Üzletét jelenleg felesége özv. Torday Jenőné vezeti, aki tagja a Mansz-nak és a vöröskereszt e.-nek.

báró Tornyai-Schossbcrger Viktor földbirtokos. * 1867 Budapest. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten fejezte be, majd utánna Európában tanulmányutat tett. Később átvette a családi birtok vezetését. Felesége: Brack Margit. Gy. Viktor és Klára.

báró Tornyai-Schossberger Viktor túrái uradalma. A birtok 5.400 hold terjedelmű és az aszódi és gödöllői járásokban terül el. Több száz családnak ad kenyeret. Egy szeszgyára van. Főleg búzát, rozsot, árpát, zabot, és dohányt termel és fácán tenyésztése híres.

Totisz Pál h. ig. * 1905 Budapest. Gimnáziumi érettség^ után külföldön szakiskolát végzett. Egyetemet Németországban hallgatott. 1925-ben lépett a gyár kötelékébe. 1938-tól helyettes igazgató.

simaházi Totth Elemér érseki uradalmi jószágigazgató. * 1887 Budapest. Középiskoláit ugyanott, a gazdasági akadémiát Kolozsváron 1909- ben végezte. Pályájának első állomása a br. Harkányi uradalom volt, majd gr. Battyhányi József uradalmában és az m. kir. belügyminisztérium okányi uradalmában működött. 1936 július 1-én lett a kalocsai uradalmak jószágigazgatója. Két évig katonai szolgálatot teljesített, karpaszományos szakaszvezető. Az egyházmegyei takarékpénztár ig. tagja. Felesége: zichi és vásonykeői gr. Zichy Miléva.

Tóalmást rk. egyház. Az Árpádház-beli királyok idején premontrei prépostság birtoka volt. Az egyházközség első plébánosa, 1675 körül Kancsik György volt. A tempóm 1687-ből való. Kolonieh Zsigmond püspök 1715-ben kibővítette, 1746-ban tornyot építettek hozzá. Csúcsíves, paligron záratu szentélye középkori építkezés. A többi része újabb keletű. A plébánia szintén régi eredetű, bár plébánosait csak 1675-ig tudjuk számontartani. A kereszteltek anyaköny201