Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

vét 1711 óta vezetik, a többi anya­könyvet 1709 óta. A lakoság török uralom alatt katolikus maradt és fenn­tartotta a plébániát. Jelenlegi adatok: a község összlakosságának 98 °/o-a rom. kát. Fogalkozásra nézve majd­nem mind földmíves. Az egyház is­kolát is tart fenn, melynek igazgatója jelenlegi plébános Harancsy Péter. A tanulók száma 461. Tóbi Ambrus fűszer és vegyes­­kereskedő. * 1902 Nagykörös, ősrégi nagykőrösi család sarja. Iskolái el­végzése után a kereskedő páyára lé­pett, mint segéd fejleszti szakismere­teit. 1934-óta mint bizományi keres­kedő üzetét önállóan vezeti. Tósoky János bornagykereskedő. * 1900 Tihany. Középiskolai tanulmá­nyait Pozsonyban és Egerben végez­te, ahol 1922-ben szőlészeti és borá­szati oklevelet nyert, majd azután nagyobb szőlőgazdaságokban műkö­dött mint intéző. 1935-ben Solymár községbe költözött, ahol bornagyke­reskedést folytat. Felesége: Zilahi Szabó Amália. Gy. Győző és Gab­riella. Tószegi gőzmalom R. T. 1892-ben a helyi gazdák alapították. 1926-ban modernizálva újjáalakult. Kereske­delmi- és vámőrléssel foglalkozik. A malom vezetését 1926 óta Hegedűs András látja el. 11 állandó alkalma­zottat foglalkoztat. Tóth Andor vegyeskereskedő. * 1897 Baja. Baţţân szabadult 1914- ben. 1915-ben bevonult a haditenge­részethez, 1918-ban szerelt le. Meg­szállás előtt Baján folytatta mester­ségét több helyen. 1922-ben került Csepelre és akkor lett önálló. Fe­lesége: Burkovszky Mária. Tóth András műmalma Kiskőrös. A malom 1920-ban létesült Tóth András és Nagy István által. Ere­detileg csak rozs őrléssel foglalkoz­tak, majd 1927-ben Nagy István ki­lépett a malom kötelékéből s az­­ota újjá lett alakítva 5 járatú rózs­ás 4 járatú buzaőrlésre. Nap őrlés rozsban cca 60—80 q, búzában cca 30—40 q. 50 lóerős szívógáz ‘szívó­­gáz motorral, saját áramfejlesztővel ellátva. Vám- és kereskedelmi őrlést végez. Az alkalmazottak száma: 14. Tóth András malomtulajdonos. * 1899 Sükösd. Középiskoláit Bpesten végezte, majd a gépmotor- és ma­lomszerelői szakmát tanulta ki. 1905-ben szabadult fel és 1920-ig az Első Magyar Gépgyár főszerelője volt. Ekkor Kiskőrösön malomüze­met létesít társas alapon, melyet 1927-ben átvesz s önállóan vezeti, mint egyedüli tulajdonosa a moder­nül berendezett malomnak. A Test­nev. Tanácsnak, az adófelszólam­lás bizottságnak, az Iparoskörnek és Ipartest.-nek vm. t. Tagja továbbá a róm. kath. egyháztanácsnak, a Petőfi Casinónak, a Gazdakörnek, a Népkör-nek, a Move-nak s a nemzeti munkavédelemnek. Felesége: Oroszi Mária. Gy. Sándor, Mária. özv. Tóth A. Antalné gazdálkodó. * 1870 Lacháza. 45 hold földön gazdálkodik, amelyből egy részt bérbe ad, a másik részét kezeli. An­tal fia a ref. egyház presbitere. Tóth Béla cipészmester és gabona­­kereskedő. * 1887 Jászszentlászló. Iskolái után a cipész iparban ké­pezte ki magát, melyben 1911-ben lett önálló. Műhelyét két alkalmazottal azóta folytatja és emellett gabona kereskedelemmel is foglalkozik. A képv. test. és egyháztanács, vala­mint a MOVE tagja. Felesége: Nánás Verona. Gy. Sándor és Ilona. Tóth Béla ipartestületi elnök. * 1888 Kiskunfélegyháza. Iskolái el­végzése után a férfi szabó iparban képezte ki magát, majd 1905-ben Németországba tanulmányútra in­dult, ahol a női szabászatot sajátí­totta el. Párisban 5 évig a legkivá­lóbb mestereknél fejlesztette szak­tudását és 15 évi külföldi tanulás után 1919-ben tért haza Kiskunfél­egyházára, ahol megalapította szabó­műhelyét. Az ipartestület elnöke, iparkamarai tag, a tanonciskola fel­ügyelő bizottságának alelnöke, vá­rosi képviselő, rk. egyháztanácsos, Levente E. vm. Stefánia ig. tagja. K. T. K. alelnöke stb. Iparával kap­csolatban az Ipartestületek Országos Szövetsége által rendezett országos kiállításon munkáival oklevelet és nagy ezüst érmet, valamint a ka­mara nagy ezüst érmét, a félegyházi ipari kiállításon arany érmet és a berlini nemzetközi kézműipari kiál­lításon 1938-ban szintén arany ér­met nyert. Felesége: Molnár Erzsé­bet női szabó. Gy. Imre, Béla. Tóth Benjámin műszerészmester és kereskedő. * 1893 Kiskunmajsa. Középiskoláit Kiskunhalason végez­te, a műszerésziparban Szegeden szabadult fel, ugyanott volt segéd is. 9 éve önállósította magát Kinkun­­majsán, ahol mint műszerész mester, mint műszaki cikkek kereskedője működik. 1914-ben az 51. gy. e.-del vonult hadba és a szerb, orosz harc­tereken küzdött. A Kcsk. tulajdo­nosa. Felesége: Balogh Róza. Tóth d. Dénes műszerész. * 1902 Kiskunmajsa. Atyja a világháborút vcgigkíizdötte és a harctéren szerzett betegsége következtében 1920-ban halt meg. Iskolája elvégzése után a mű­szerész iparban képezte ki magát és abban felszabadulva mint segéd több éven át működött. 1931-ben lett önálló iparos Kiskunmajsán és azóta vezeti műhelyét. Felesége: Batitz Margit. dr. Tóth Endre ügyvéd. * 1880 Kiskunfélegyháza, ahol atyja is ügy­véd volt. Középiskoláit Kiskunfélegy­házán, egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. 1905-ben tett ügyvédi vizsgát. Pályáját Kiskunfélegyházán kezdte meg atyja mellett, majd átvette annak 1875 óta fenálló ügyvédi irodáját. Tagja a városi képv. test.-nek és a vm. th. biz.-nak, az úri kaszinó elnöke, tak. pénzt, ügyésze és vm. tb. fő­ügyész. Felesége: Knifel Róza, fia Endre ügyvédjelölt. Tóth Ferenc gyárvezető. * 1913 Rákospalota. Ugyanott érettségizett. Diplomáját a pécsi egyetemen szerezte. Budapesten volt egy ideig akalmazás­­ban. 1937 óta az újpesti „István“ jég­gyár vezetője. Neje: Hortobágyi Róza oki. tanítónő. Torna Ferenc malomtulajdonos. * 1902 Mogyoród. Iskolái elvégzése után a molnáriparban képezte ki magát és őrszentmiklóson szabadult fel. Segéd­évei eltöltése után 1927 decemberében önállósította magát Isaszegen, ahol azóta vezeti malmát. Az iparoskor és önk. tűzoltó test., gazdakör, MOVE és orsz. molnár kör tagja. Felesége: Varga Anna. Gy. Ferenc, Anna és István. D. Tóth Ferenc ny. ref. tanító. * 1881 Nagykőrös. Középiskolái után a tanítói oklevelet 1900-ban szerezte meg. Pályáját Kajószentpéteren kezdte meg. Később Jászberényben, majd Nagykő­rösön működött és 1938-ban 38 évi megszakítás nélküli szolgálat után nyugalomba vonult. Megalapította a Nagykőrös és Vidéke című lapot, majd később a Nagykőrösi Híradót, mely­nek szerkesztője is volt. Felesége: Fe­hér Erzsébet. Néh. B. Tóth Ferenc szőlőbirtokos. * 1845. Iskolái elvégzése után kita­nulta a gazdálkodást atyja mellett. Ké­sőbb önálló lett, szőlő termeléssel fog­lalkozik, a szőlőt homokba telepíti és így a nagykőrösi szőlőtermelés meg­alapítója lett. összesen 150 hold szőlőt telepít be nagy áldozatok árán. Ezen munkásságáért szobrot emelt neki a város 1937-ben. Nevét az egész ország­ban ismerik, mint a nagykőrösi ho­moki szőlő megteremtőjét, özvegye jelenleg 208 holdon gazdálkodik. Fele­sége Szűcs Terézia. Gy. Aurél, Erzsé­bet férj. Gaál Ambrusné. Tóth Gábor bádogosmester. * 1887 Pásztó. Gyöngyösön tanulta ki a mes­terségét. 1926-ig mint segéd külön­böző helyeken működött. 1926-tól ön­álló bádogosmester Üllőn. Minden helyi intézmény tagja. Felesége: Bóky Anna. Tóth Gábor O. K. H. ügyv. köny­velő. * 1886 Solt. Ifjúkorában szülei gazdaságában dolgozott. 1913-ban az 202

Next

/
Thumbnails
Contents