Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
vét 1711 óta vezetik, a többi anyakönyvet 1709 óta. A lakoság török uralom alatt katolikus maradt és fenntartotta a plébániát. Jelenlegi adatok: a község összlakosságának 98 °/o-a rom. kát. Fogalkozásra nézve majdnem mind földmíves. Az egyház iskolát is tart fenn, melynek igazgatója jelenlegi plébános Harancsy Péter. A tanulók száma 461. Tóbi Ambrus fűszer és vegyeskereskedő. * 1902 Nagykörös, ősrégi nagykőrösi család sarja. Iskolái elvégzése után a kereskedő páyára lépett, mint segéd fejleszti szakismereteit. 1934-óta mint bizományi kereskedő üzetét önállóan vezeti. Tósoky János bornagykereskedő. * 1900 Tihany. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban és Egerben végezte, ahol 1922-ben szőlészeti és borászati oklevelet nyert, majd azután nagyobb szőlőgazdaságokban működött mint intéző. 1935-ben Solymár községbe költözött, ahol bornagykereskedést folytat. Felesége: Zilahi Szabó Amália. Gy. Győző és Gabriella. Tószegi gőzmalom R. T. 1892-ben a helyi gazdák alapították. 1926-ban modernizálva újjáalakult. Kereskedelmi- és vámőrléssel foglalkozik. A malom vezetését 1926 óta Hegedűs András látja el. 11 állandó alkalmazottat foglalkoztat. Tóth Andor vegyeskereskedő. * 1897 Baja. Baţţân szabadult 1914- ben. 1915-ben bevonult a haditengerészethez, 1918-ban szerelt le. Megszállás előtt Baján folytatta mesterségét több helyen. 1922-ben került Csepelre és akkor lett önálló. Felesége: Burkovszky Mária. Tóth András műmalma Kiskőrös. A malom 1920-ban létesült Tóth András és Nagy István által. Eredetileg csak rozs őrléssel foglalkoztak, majd 1927-ben Nagy István kilépett a malom kötelékéből s azota újjá lett alakítva 5 járatú rózsás 4 járatú buzaőrlésre. Nap őrlés rozsban cca 60—80 q, búzában cca 30—40 q. 50 lóerős szívógáz ‘szívógáz motorral, saját áramfejlesztővel ellátva. Vám- és kereskedelmi őrlést végez. Az alkalmazottak száma: 14. Tóth András malomtulajdonos. * 1899 Sükösd. Középiskoláit Bpesten végezte, majd a gépmotor- és malomszerelői szakmát tanulta ki. 1905-ben szabadult fel és 1920-ig az Első Magyar Gépgyár főszerelője volt. Ekkor Kiskőrösön malomüzemet létesít társas alapon, melyet 1927-ben átvesz s önállóan vezeti, mint egyedüli tulajdonosa a modernül berendezett malomnak. A Testnev. Tanácsnak, az adófelszólamlás bizottságnak, az Iparoskörnek és Ipartest.-nek vm. t. Tagja továbbá a róm. kath. egyháztanácsnak, a Petőfi Casinónak, a Gazdakörnek, a Népkör-nek, a Move-nak s a nemzeti munkavédelemnek. Felesége: Oroszi Mária. Gy. Sándor, Mária. özv. Tóth A. Antalné gazdálkodó. * 1870 Lacháza. 45 hold földön gazdálkodik, amelyből egy részt bérbe ad, a másik részét kezeli. Antal fia a ref. egyház presbitere. Tóth Béla cipészmester és gabonakereskedő. * 1887 Jászszentlászló. Iskolái után a cipész iparban képezte ki magát, melyben 1911-ben lett önálló. Műhelyét két alkalmazottal azóta folytatja és emellett gabona kereskedelemmel is foglalkozik. A képv. test. és egyháztanács, valamint a MOVE tagja. Felesége: Nánás Verona. Gy. Sándor és Ilona. Tóth Béla ipartestületi elnök. * 1888 Kiskunfélegyháza. Iskolái elvégzése után a férfi szabó iparban képezte ki magát, majd 1905-ben Németországba tanulmányútra indult, ahol a női szabászatot sajátította el. Párisban 5 évig a legkiválóbb mestereknél fejlesztette szaktudását és 15 évi külföldi tanulás után 1919-ben tért haza Kiskunfélegyházára, ahol megalapította szabóműhelyét. Az ipartestület elnöke, iparkamarai tag, a tanonciskola felügyelő bizottságának alelnöke, városi képviselő, rk. egyháztanácsos, Levente E. vm. Stefánia ig. tagja. K. T. K. alelnöke stb. Iparával kapcsolatban az Ipartestületek Országos Szövetsége által rendezett országos kiállításon munkáival oklevelet és nagy ezüst érmet, valamint a kamara nagy ezüst érmét, a félegyházi ipari kiállításon arany érmet és a berlini nemzetközi kézműipari kiállításon 1938-ban szintén arany érmet nyert. Felesége: Molnár Erzsébet női szabó. Gy. Imre, Béla. Tóth Benjámin műszerészmester és kereskedő. * 1893 Kiskunmajsa. Középiskoláit Kiskunhalason végezte, a műszerésziparban Szegeden szabadult fel, ugyanott volt segéd is. 9 éve önállósította magát Kinkunmajsán, ahol mint műszerész mester, mint műszaki cikkek kereskedője működik. 1914-ben az 51. gy. e.-del vonult hadba és a szerb, orosz harctereken küzdött. A Kcsk. tulajdonosa. Felesége: Balogh Róza. Tóth d. Dénes műszerész. * 1902 Kiskunmajsa. Atyja a világháborút vcgigkíizdötte és a harctéren szerzett betegsége következtében 1920-ban halt meg. Iskolája elvégzése után a műszerész iparban képezte ki magát és abban felszabadulva mint segéd több éven át működött. 1931-ben lett önálló iparos Kiskunmajsán és azóta vezeti műhelyét. Felesége: Batitz Margit. dr. Tóth Endre ügyvéd. * 1880 Kiskunfélegyháza, ahol atyja is ügyvéd volt. Középiskoláit Kiskunfélegyházán, egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. 1905-ben tett ügyvédi vizsgát. Pályáját Kiskunfélegyházán kezdte meg atyja mellett, majd átvette annak 1875 óta fenálló ügyvédi irodáját. Tagja a városi képv. test.-nek és a vm. th. biz.-nak, az úri kaszinó elnöke, tak. pénzt, ügyésze és vm. tb. főügyész. Felesége: Knifel Róza, fia Endre ügyvédjelölt. Tóth Ferenc gyárvezető. * 1913 Rákospalota. Ugyanott érettségizett. Diplomáját a pécsi egyetemen szerezte. Budapesten volt egy ideig akalmazásban. 1937 óta az újpesti „István“ jéggyár vezetője. Neje: Hortobágyi Róza oki. tanítónő. Torna Ferenc malomtulajdonos. * 1902 Mogyoród. Iskolái elvégzése után a molnáriparban képezte ki magát és őrszentmiklóson szabadult fel. Segédévei eltöltése után 1927 decemberében önállósította magát Isaszegen, ahol azóta vezeti malmát. Az iparoskor és önk. tűzoltó test., gazdakör, MOVE és orsz. molnár kör tagja. Felesége: Varga Anna. Gy. Ferenc, Anna és István. D. Tóth Ferenc ny. ref. tanító. * 1881 Nagykőrös. Középiskolái után a tanítói oklevelet 1900-ban szerezte meg. Pályáját Kajószentpéteren kezdte meg. Később Jászberényben, majd Nagykőrösön működött és 1938-ban 38 évi megszakítás nélküli szolgálat után nyugalomba vonult. Megalapította a Nagykőrös és Vidéke című lapot, majd később a Nagykőrösi Híradót, melynek szerkesztője is volt. Felesége: Fehér Erzsébet. Néh. B. Tóth Ferenc szőlőbirtokos. * 1845. Iskolái elvégzése után kitanulta a gazdálkodást atyja mellett. Később önálló lett, szőlő termeléssel foglalkozik, a szőlőt homokba telepíti és így a nagykőrösi szőlőtermelés megalapítója lett. összesen 150 hold szőlőt telepít be nagy áldozatok árán. Ezen munkásságáért szobrot emelt neki a város 1937-ben. Nevét az egész országban ismerik, mint a nagykőrösi homoki szőlő megteremtőjét, özvegye jelenleg 208 holdon gazdálkodik. Felesége Szűcs Terézia. Gy. Aurél, Erzsébet férj. Gaál Ambrusné. Tóth Gábor bádogosmester. * 1887 Pásztó. Gyöngyösön tanulta ki a mesterségét. 1926-ig mint segéd különböző helyeken működött. 1926-tól önálló bádogosmester Üllőn. Minden helyi intézmény tagja. Felesége: Bóky Anna. Tóth Gábor O. K. H. ügyv. könyvelő. * 1886 Solt. Ifjúkorában szülei gazdaságában dolgozott. 1913-ban az 202