Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Pest vm. törv. hat. biz. tagja, a járási és vm.-i mezőgazdasági bizottság tagja, Váci járás és Üjpest megyei város MOVE lövész szárnyfelügyelője stb. Megalkuvást nem tűrő, fanatikus magyarsága országosan ismert. Élénk és tevékeny részt vesz a vármegye hazafias, kulturális és társadalmi életében.

néhai Seress Kálmán ny. rk. tanító. * 1869 Kiskunfélegyházán. Ugyanott végezte tanulmányait. 1923-ban bekövetkezett haláláig ott is működött. Özvegye: Nemes Erzsébet.

Serfözö Ferenc plébános. * 1903 Endrefalva. Teológiát Vácott végzett

1926-ban és többhelyi működés után 1937-ben a Vecsés-Ganztelepen plébános lett.

Sevecsek Mihály gazdálkodó. * 1882 Örkény. Kora ifjúsága óta folytatja a gazdálkodást. 3 évig teljesített tényl. k. szolgálatot a 32. h. gy. e.-nél. 1907- ben nősült és még több éven át édesatyja melett gazdálkodott, csak később, 1920-ban önállósította magát 2 holdon, melyet kitartó szorgalmas munkával 4 holdra növelt. Résztvett a világháborúban, 3 évet, kétszer sebesülve, harcolt az orosz, szerb és román harctereken. Egyháztan. tag, jelenleg közgyámi tisztséget tölt be. Családja régi Örkényi leszármazás. Felesége: Sevecsek Julianna.

Sevcsik Emil oki. gazda, földhaszonbérlő .* 1870 Bán. Érettségit Körmöczbányán tett, gazdaoklevelet 1897- ban Kassán nyer. Ugyanez évben Bán községben mint gyakornok kezdte pályáját majd Ercsiben a gróf Wimpfein-féle uradalom s. tisztje, gr. Wimpfen-féle uradalom s. tisztje, majd intézője lett, innen 11 év után Miklára került a gr. Vigyázó-féle birtoka, ahol 1914-ig vezette az uradalmat. Ekkor bevonult a 29. nfk. pótzlj.-hoz, mellyel a szerb, orosz és olasz hadszíntereken 33 hónapig tűzvonali szolgálatot teljesített. Egyizben megsebesült és századosi rangban szerelt le. Kit.: Signum Laudis a kardokkal a v. é. szalagján, Kcsk., seb. é. Hartán a Hitelszövetkezetnek

10 évig volt könyvelője, 1927 óta 50 holdas föld bérletét vezeti.

Sidlauer József festékkereskedő. * 1890 Mezőkövesd. Ugyanitt végezte el a szakmáját, mint segéd Újpesten

11 éven át dolgozott. 1920-ban lett önálló. Résztvett a világháborúban. Az orosz fronton küzdött, egy Ízben sebesült. Felesége: Kurtz Hermina. Gy. Andor, Róza, Endre.

Siflis Géza vas- és festékkereskedő. * 1907 Szabadka. Középiskolái elvégzése után édesatyja mellett tanulta a kereskedői szakmát és annak Szabadkán 40 éve fennálló vaskereskedésében 15 évig működött. 1937-ben

telepedett le Rákoskeresztúron, ahol azóta vezeti a Pesti-út 20. szám alatti házban levő vas és festékárú kereskedését. A rákoskeresztúri Torna Egylet tagja.

Siklós Zoltán a Spitzer Vilmos és Fia közkereseti társ. ügyvezetője * 1902 Budapesten. Ugyanott érettségizett. Tanulmányai után édesatyja cégénél dolgozott. 1920 óta a fenti cég beltagja.

Dr. Sikó Zoltán ref. lelkész. * 1899 Tiszavárkony. Érettségit Kecskeméten végezte. Papi pályáját Alsódabaállamtudományi tanulmányait 1920- ban végezte. Papi pályáját Alsódabason kezdte meg, majd Kunszentmiklóson és Kecskeméten működött. 1925 jan. 1 óta az őrszentmiklósi ref. egyház lelkésze. Ugyanaz idő óta elnöke a helyi Hitelszövetkezetnek és 1930 óta a Hangyának. 1938-ban a nyiresi hegyközség elnöke lett. A pesti ref. egyházmegye jegyzője, majd tanácsbírája, iskola felügyelő lelkésze és jelenleg h. főjegyzője. A Hitünk c. lap felelős szerkesztője. Felesége: Buda Borbála Gabriella.

Simon János vaskereskedő. * 1883 Újpest. Iskolái elvégzése után a vaskereskedői szakmát tanulta ki. Mint segéd több helyen működött. 1925- ben alapította meg üzletét, melyben 2 alkalmazottnak nyújt megélhetést. Résztvett a világháborúban, a szerb és orosz fronton küzdött. Egyszer sebesült. Felesége: Roska Gizella. Gy. Lajos, Gyula, Ernő, János.

Simon Mária ny. k. rk. óvónő. * 1878 Vác. Középiskoláit ugyanott végezte, az óvónői oklevelet Budapesten szerezte. Pályáján 40 évig működött és 1934-ben vonult nyugalomba. Az Oltár E. vm. tagja és több helyi jótékony és vallásos e. vezetésében vesz részt.

Simon Pál földbirtokos. * 1911

Nagykáta. Tősgyökeres pestmegyei családból. Iskolái után a családi birtokon sajátította el a gazd. ismereteket, melyeket szaktanfolyamon is gyarapított. Katonai szolgálatot 1933-ban az 1. h. te.-nél teljesített, ahonnan mint főtűzér szerelt le. Jelenleg kb. 140 holdon gazdálkodik: Felesége: Darázs Mária.

vitéz Simon Sándor gazd. * 1890 Szigetszentmiklós. Ősrégi helyi családból, mely már kétszáz esztendeje él a községben. 1912-ben vonult be katonai szolgálatra, majd a világháborút végig küzdötte és az összeomláskor őrmesteri rangban 36 havi frontszolgálat után szerelt le. Kit.: I. és II. o. v. é., két br. v. é., Kcsk., seb. é. 1926-ban avatták vitézzé. Leszerelése után a község pénztárnoka lett, majd törvénybíró és ref egyházgondnok volt. Jelenleg ref. presbiter,

a Hitelszövetkezet és Hangya alelnöke, k. képv. test. tag, stb. A vm. th. biz. tagja. 1911 óta önálló és jelenlegi birtoka 34 holdas. Két fivére Pál és József hősi halált haltak. Felesége: Ender Julianna. Két gyermeke van.

Dr. Simon Sándor orvos. * 1903. Pécs. Orvosi diplomáját Budapesten szerezte. 1929 óta Vecsésen, a Stefánia vezető orvosa. Azonkívül OTBA pénztári orvos. Több helybeli egyesület alelnöke. Felesége Zserénszky Rózsa. Gy. Ágnes, Tünde.

Simonyi Vilmos oki. gépészmérnök. * 1902 Simonyifalva. A műegyetemet Budapesten végezte. 13 éves kora óta foglalkozik a mozival. 1937-től engedélyese a csepeli Kultúr Mozgónak. Felesége: Reiber Edit.

Simonides Hermina oki. elemi isk. tanítónő. * Kiskunfélegyháza. Középiskoláit és a tanítónőképzőt Szabadkán végezte el és 1883-ban nyert oklevelet. Pályáját a kecskeméti városi iskolánál kezdte meg, majd államosítás után ugyanott, mint állami tanítónő 33 éven át folytatta pedagógiai munkásságát. Több ízben kapott kiváló működéséért minisztériumi elismerést. 1916 óta Kiskunfélegyházán él, ahol a város minden hazafias és jótékony megmozdulásában részt vesz.

Simó János molnár.mester. * 1896 Dunavecse. Iskolái elvégzése után a molnármesterséget tanulta ki. 1925- ben önállósította magát Ladány községbn. Onnét pedig Prónayfalvára ment és majd 1935-ben jött Páhiba és azóta ellátja a helybeli és környék gazdáinak malomszükségletét. Résztvett a világháborúban és 1920-ban a Nemzeti Hadseregben szolgált. Kit.: II. o. e., o. é., br. v. é., Kcsk., hib. emlékérem. Egyszer sebesült. Felesége: Hegedűs Etel. Gy. Etelka és Kató.

Singer Gizella vegyeskereskedő. * 1914 Csömör. Középiskoláit Budapesten végezte. 1933-ban Csömörön önálló vegyeskereskedést nyitott, amelyet azóta önállóan saját házában vezet. Édesatyja S. Jakab Pécelen volt vendéglős.

Singer Lipót lakatosmester. * 1878 Nagyvárad. Iskoláit Nagyváradon végezte. Mint segéd Budapesten működött, majd utánna Németországba ment, ahol 3 évig fejlesztette szaktudását és hazatérte után a pesterzsébeti Wolf Sándor-féle fémárúgyárban, majd onnan a W. M. gyárba került. 17 évi működése után Csepelre ment, ahol önállóan folytatja máig is iparát. Számos egyesület tagja. Felesége: Uffenheimer Janka.

néhai Singer Pál kereskedő. * 1875 Puintópaladics. Iskolái után a kereskedői szakmát tanulta ki és fel169